Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám
2-ik oldal. SZATM/ÍK ÉS BSBBC 1929. augusztus 4-én, Gépszíjak gyári lerakata iTius.^«MekkJiedvezö SCHWARCZ ADOLF borkereskedőnél Fehérgyarmaton 21—30 é s Schwartz Dezső bőrkereskedőnél Mátészalkán. Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók. befejeztük e csodálatos müvet, végtelen hálával köszönjük Méltóságodnak odaadó munkásságát és önzetlen fáradozását, amellyel bennünket vezetett.“ Amikor elhangzott az utolsó mondat, a munkásseregből kitört a lelkesedés, a szemekbe könny szökött és szűnni nem akaró ovációval üdvözölték a vendégek seregét. Majd együttesen elénekelték a Himnuszt és ezzel a gyönyörű nap véget ért. A vendégek eltávoztak, hogy ma, augusztus hó 4-én a hivatalos megnyitáson ismét itt legyenek és ismét örüljenek és gyönyörködjenek a megnyitásban. Szecskó Imre. ¥ A csatorna ünnepélyes megnyitása ma délelőtt 10 órakor, Sonkád község határában, az úgynevezett „Viz- osztómü“-nél lesz, mely mintegy 70.000 kát. hold árterület vizmen- tesitése végett létesült, úgy méreteinél, mint szép és műszaki tekintetben is kiválóan tökéletes hidjai- val és műtárgyaival (Osztómű és torkolati bukógát) a magyar vízszabályozásnak egyik legnagyobb és legszebb alkotása. Az ünnepélyre Kövessy Győző nyug. miniszteri tanácsos, miniszteri biztos számos meghívót küldött szét. Programm a következő: 1. Miniszteri biztos üdvözli a vendégeket és az ártéri birtokosokat. 2. Báró Kende Zsigmond beszéde és a csatorna megnyitása. 3. Schick Jenő ig. főmérnök ismerteti a munkálatokat. 4. Bátori Oszkár és gróf Te- leky János építési vállalata részéről Bátori Oszkár ismerteti a munka végrehajtását. 5. Gróf Haller Ferenc vállalati főmérnök ismerteti a földmunkát végző „István“ kotrót és működését. 6. Esetleges üdvözlések. 7. A csatorna és műtárgyainak bejárása, közben Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozó ismerteti az osztómű és torkolati bukógát építését. Magyar fiák az angol cserkész- világversenyen. Julius 31-én 50.000 cserkész gyűlt össze Liwerpool mellett egy hatalmas parkban, ahol az angol király képviseletében a connaughtí herceg szemlélte meg őket. A világ minden részéből 42 nemzet képviselői ütötték fel sátrukat a brittek földjén. Ilyen nagy seregszemlére még soha sem került sor, mert a cserkészet igazában csak a világháború lezajlása után indult el hóditó útjára. A líwerpooli világversenyre kiutazott 850 magyar Hu. Lord Rothermere 170.000 pengős adománya nem fedezi ugyan költségeiket, de a hiányzó részt az állam, a vármegyék és városok, valamint a tehetősebb vállalatok mégis összeadták, úgy, hogy az árvalányhajas magyar fiuk is beállhatnak a versenyzők közé. A 850 magyar fiú között vármegyénkből ketten vannak a 964-es mátészalkai cserkészcsapatból és pedig: ifj. rápolti Nagy Jenő dr. csapatparancsnok és Zeke Béla cserkész. Hogy miben versenyeznek cserkészeink? — énekben, táncban, zenében, főzésben, sátorverésben, evezésben és még sok-sok olyan jetentéktelen apróságnak látszó egyszerű foglalatosságban, mint például a tűzgyújtás. Sokat jelent a cserkész külső megjelenése mozgása, stb. is, amelyet szintén figyelembe vesznek a bírák. A legutóbbi dániai cserkészversenyen a magyar fiuk két első dijat nyertek. Akkor — világ csodájára — a viziversenyben is győztek és a tájákozatlan külföldiek elismerése még nagyobb lett, mikor megtudták, hogy a kis magyar legénykék akkor láttak életükben először jtengert. Mégis különbül forgatták az evezőlapátot és vitorlát, mint az angolok, svédek és hollandusok, akik pedig évezredes történelmük szerint is szinte összeforrtak a tengerrel. Mekkora kitartás, milyen akarat és lélek kellett ahhoz, hogy ezt megcsinálják? Akkoriban sokat Írtak róluk a külföldi újságok. Az egyik angol újságíró fürkésző tekintete még mást is észrevett. Harmincegy nemzet cserkészei vannak itt — irta — de engem a magyarok leptek meg legjobban. Nem sorozatos győzelmeikre gondolok, hiszen azt már megszoktuk, hogy a világ- versenyeken a magyarok mindig az elsők között végeznek, nem cserkész viadalokon is, hanem a magatartásuk, a viselkedésük hívta fel a figyelmemet. A legkisebb magyar cserkész szeméből is kisugárzik az értelem és az öntudat. Mi azt hittük, hogy a cserkészet lassanként elsimitja az egyes országok fiatalsága között a különbségeket, amit külsőre a ruhájuk is mutat. Ehelyett az árvalányhajas cserkészek annyira magyarok, akkora bennük a nemzeti öntudat, hogy még a felületes szemlé- lődőnek is feltűnik, hogy ezek a közös ruha alatt is mások tudnak maradni. Aki hallotta édes bus nótázásukat, aki látta ssilaj, de mégis férfias és uriasan fegyelmezett táncaikat, azt soha sem felejti el és el-el gondolkodhatik felette. Az ázsiai emlékek megtisztultak az európai kultúrában. Az ezeréves múlt csodálatos finom zománca vonta be őket tökéletes egésszé. 850 árvalányhaj-bokrétát lenget most is a nyirkos angol szél, itthon pedig 8 és fél millió szív aggódik értük féltő szeretettel és reménykedő lélekkel. Mert bátran elmondhatjuk, hogy Trianon gyászos esztendeiben még soha sem csalódtunk a magyar ifjúságban. Örülünk neki, hogy nagy angol barátunk áldozatos bőkezűségével a nemzetközi cserkészruhában ébresztgetik a világ lelkiismeretét és izmos öklükkel ropogtatják a rabláncot, lelkűk tüzével pedig gyújtogatják a papiros bástyákat. |lllllli«!IIIHIIIIIIIItllllllllllllli|llllllllllllll*llllllllllllll»lllllllNlllll»llllllllllllli*llllllllllllll|llllll>l!llll«lll!llll!lllll«l!llllllllllll«llllllllllllll|lllll>llllllll«lllllll^ I Bikszád Gyógyfürdő ( 1 a liiiriitnsrt Mekkája + Gpurbajoli és légzflszerel specialis aiíyftelye. J Ivókúra. Inhalatorium. Hidegvizkura. Strandfürdő. § Állandó fürdőorvos, napi penzió 240 leitől. | Felvilágosítást nyújt a fürdőigazgatóság Baia-Bicsad és I kirendeltségünk Debrecen, Péterfia-u. 42 sz. alatt. Tel. 547, § 1 Gyógyforrásunk főraktárai: Mátészalkán Erdélyi Bertalan füszerkereskedésében. Csengerben Kon- 28—37 1 I dór Pál füszerkereskedésében. Vásárosnamény- § ban Kiss József füszerkereskedésében. i I A bikszádi víz gyomorfájás, nehéz emésztés, gyomorégés, különösen | gyomorsav tultengés ellen a leghatásosabb. lllllll!ltlllllll!llllll»llllllllllllll*llllllll!|llll*l!l|||||||||ll#ll||||.|||||lltl!llllllllllllOlllllllUIIIII»llllllllllllll*ll!llllllllllltUllllllllllll»llllllllllllll*IIIIIH!lllllltlllllllÜ Ady vitatásra. Tépett, dúlt sebedet nem takargattad be cifra ködmenekbe rimselymü szavakba. Sejtelmes lelkedet őrjítő kínjával, dúló zavarával feltépted szakgatva. Nem takartad rongyba gennyesedé mélyét, romló kelevényét a napra kitártad1. . . Nem is nyögdicseltél parányi panasszal s ami megmarasztal bujkálódó szókkal. De eltorzult kínnal magadat szakgattad és elkiáltottad a kiálthatatlant, hogy a magyar sorsra lecsapott az átok . .. Leveri az átok, ami belevágott álmodó fajodba. Bpest, 1929. julius 24-én. B. K. E. Kölcsey mint Szatmár követe. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — I. A vallás szabadságért. Olyan lelkesedéssel, tűzzel védte Kölcsey a lelkiismeret jogát, a vallás szabad gyakorlásáért olyan szenvedélyes erővel küzdött, a klérus rossz oldalairól olyanokat mondott és irt naplójába is, hogy aki ezt a reformátust nézné, kissé elfogultnak is tekintené. És nem méltán. Mert nem lehetett még egy ember a 100 év előtti pozsonyi gyűlésen, ma sem sokat találnánk, aki annyi keserves tapasztalattal is akkora emelkedettséget párosított. Annyira felette állott egyetemesen vallásos lelkületé- vel minden szektáskodásnak és elfogultságnak, hogy Sík Sándor most éppen tiszta katholikusnak kiáltja s ajánlja a katholikus fiatalságnak, mert ő a tiszta lélek szent vonásait és a szektáskodás ellen való küzdelmét látta meg. Vájjon kaméleon volt hát, hogy egyszerre védte szegény protestáns testvéreit és küzdött nyíltan a vallásos egyesülésért? Nem, nem volt több szinü, sőt két színben sem tudott mutatkozni, mert csak egyetlen tiszta, mély felfogása volt: a magyarság felemelkedésének kérdése. És ezt minden magyar összefogásával törekedett elérni, mint Wesselényi. Nála vallásosabb, krisz- tusibb lélek aligha volt még magyar politikus. De nagyon jól el tudta képzelni, hogy a gyűlölködésben egymást maró felekezetek kölcsönös engedményekkel összefogjanak. A krisztusi jelleg megmarad ezzel és az egymás ellen küzdő milliók együttes erőfeszítésével felemelkedik a magyarság. Álom ? Nem, mert lehetne valóság. Akik most a vallástörténeti kézikönyveket hívnák tanulságul, igen megjárnának, mert az 1832—36-i országgyűlésen semmi érdemes nem történt a vallásügyben. Lássuk, mégis, volt é valami? A szokásos sérelmeken kívül a protestánsok re- versálisa, talált gyermekek vallása, az áttérések ügye foglalkoztatta a Rendeket különösen. Majdnem minden követnek liberális utasítása volt a vallásügy rendezésére. Némelyiknek pedig olyan határozott, hogy a megyei utasításból szerkesztették meg a kerületben a törvényjavaslatot. A szatmári utasítás pedig mintaszerű volt. Itt vegyesen éltek a felekezetek, volt is elég viszálykodás. Éppen azért nemcsak a nagy számú protesztáns nemesség, de egyértelmű elhatározással törekedtek orvosolni a bajokat, közelebb hozni a feleket. Kölcseynek személyes tapasztalatai voltak. Szivében sok-sok siró fájdalmával ment képüket viselni, de látván a lelkesedést társaiban, nem törekedett élezni a helyzetet, hanem várt... 1833. február 20-án jegyzi naplójába a vitatások biztató hangulatában: „A prot. vőlegények reversá- lisáról volt vita... A protesztánsok hallgatnak... az egyháziak saját hitsorsosaikkal vívnak... vetekedve a felekezetek közeledését leginkább segítő gondolatokkal... A mai ülés napkönyve szép örökség lesz a maradéknak, melynek segédével valaha a hazafiak közt három század óta fennálló falat le fogja ronthatni ... Szeretném megérni... El kell egyszer az időnek jönnie, midőn egy boldogabb embernyom, ha e sorokat olvassa, csudálkozni fog, az írót valami után forró vággyal, de remény nélkül epedni látván, amit ő legközönségesebb, legtermészetesebb dolognak tart.., Rever- zálisok tehát nem lesznek." Ebben a reményben fogalmazzák meg és küldik a törvényt a főrendekhez... És most jön a hatalmát féltő klérus aknamunkája. Három hónapig hevert étik az ügyet, hogy elkészüljenek elbuktatására. Ez már Kölcsey türelmét is próbára tette. Május Üzletátalakilás előtt |A elsőrangú cipőim árából o engedményt o adunk 27—31 Kuhn cipőáruház
