Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-04 / 31. szám

1929. augusztus 4-én ki mma Befejezéshez közeledik a monumentális arányú vármegyei közkórház mátészalkai építkezése. Czílli Jenő építészmérnök 62 nap alatt íelrakatta a főfalat. — Dr. Síegmund Ervin debreceni sebész-tanársegédet nevezte ki a főispán a kórház főorvosává. A csonka-vármegye közönsége a nemzeti összeomlást követő évtize­des újjáépítő munkában méltán te­kintheti egyik legnagyszerűbb alko­tásának az uj megyei közkórházat, amelynek építésével nagyjelentő­ségű szociális és közegészségügyi célokat kíván szolgálni. A kórház-ügyet minden vonatko­zásában részletesen tárgyalta annak idején a „Szatmár és Bereg“ s meg­oldásáig kitartóan igyekezett azt napirenden tartani. Különös öröm­mel adunk hirt éppen ezért, arról a mi szerény viszonyaink mellett mo­numentálisnak mutatkozó építke­zésről, amely rövid két hónap alatt tető alá juttatta az uj megyei közkórházat. Mátészalka község által vásárolt házastelken, a Péchy László és Eötvös utcák sarkán épül a hatal­mas épület-komplexumot adó 88 ágyas közkórház. Mint ismeretes, 15 pályázó közül legelőnyösebb ajánlattevőként Czilli Jenő építész­mérnök kapott megbízást az épí­tésre. A vállalkozó nagy lelkességgel és komoly alkotó kedvvel kezdette meg a munkálatokat Padányi Gu­lyás Jenő és Gotthard Zsígmond ki­vitelre elfogadott tervei szerint. Március 26-án kezdődött a föld­munka s nyomban a falazás oly módon, hogy 62 nap alatt felrakták a a főfalakat s megkezdődhetett a tetőfedés is. Ma már tető alatt is van az épület s a belső munkálatok folynak. A fertőző pavilion és a ravatalozó­ház még előbb készen volt. Október í-re az építkezés befejeződik és sor kerülhet a berendezésre. Az építkezésnél átlag 100—120 ember dolgozik naponta, legna­gyobbrészt helyi, megyei munkás­kezet foglalkoztatva. A kőmives, burkolati, cserepező, műköves, má­zoló, üveges, bádogos és részben a lakatos munkát is helyi munkások végzik. A kórház telkén álló régi ház főorvosi lakás lesz, megfelelő átala­kítással. A főépület alagsorral, magas földszinttel egy­emeletes. Az alagsorban személy­zeti lakások, gazdasági helyiségek, konyha, mosókonyha és központi fűtés kazánháza stb. lesznek. A ma­gas földszinten helyezik el a gond­noki adminisztrációs helyiségeket, a főorvosi rendelőt, Röntgen-termet, laboratóriumot és 8 kórtermet, to­vábbá 2 alorvosi szobát. Az emele­ten 17 kórterem (ebből két szülő­szoba) és a mütőhelyiségek lesznek. A földszinten és az emeleten is van jyiiii Jliülüi Siüüü legyei Aufosyphon kiosztás + 24 szénsavas patronnal + C23I&K) Feltétel havi 15 24 filléres patroncsere, ami napi fél liter szóda­víz fogyasztás <mm> L*'. /W.A.A AA* f A’.i A V . . - A .-V A s- A* •. y A A A A A A//, V, *» A A A A <?'•; I J A a'A A a , A A a Y/ J. ,‘A A a '/x A A <" r, t u'-Y ^ a a / a v; * av. a a a/ , r.Y A A A.'a A r'/, , A A, A ''/a fi A A A A A l- AV |> -YV“' A A r 0. .á/'/'/h)- l'.-'A/éf HXS Kötelesség csupán egy esztendő azután 1 liter szóda csak 16 fillérbe kerül Forrás a mátészalkai Nagytőzsde. ffl8íi!^llt!!!i!«!!lliii!iilRnii!lliS*íSII8i!l«SBilÍi»ii!iii!l!l»!í!!!«ii»i!iii8i I. SÍM 1 — 1 nappali szoba az épület két szárnyán, napozó te rrasszal. A pad­lás kötőgerendák nélkül épült ú?y, hogy a fedélszék válaszfalakkal, ab­lakokkal megfelelően átalakítható egy újabb emeletnek. A fertőző-puvíllonban 4 kórterem van mellékhelyiségek­kel. A halottas-házban van a bon- coló-helyíség és a ravatalozó. Az építkezésnél Czilli mérnök az üreges hő- és hangszigetelő Ujlaky sik-födémet használta minden eme­letnél s általában a legmodernebb építési eljárást végezte. A főépület homlokzata kőporos bedőrzsöléssel készül. a«i!j!W!iiiiii!WS(IIBi!W!!Rim Az épités csolatban előrehaladásával kap­Péchy László főispán ki­nevezte a kórház igazgató- főorvosát is Dr. Siegmund Ervin sebész-tanársegéd személyében. Tizenhat pályázó közül a th. köz­egészségügyi bizottsága, végül az országos orvosi tanács is őt jelölte első helyen. Az uj főorvos képes­ségeiről a debreceni egyetem se­bész-tanára, Dr. Hüttl Tivadar igy nyilatkozott: „Kitünően képzett, alapos szak­ismeretekkel rendelkező sebésznek tartom, aki a legbonyolultabb se­bészi kérdések megoldására is képes. A sebészi betegségek fel­ismerésében nagy jártassággal bir, másrészt pedig olyan kézügyes­séggel rendelkezik, amely számára a legnehezebb műtétek tökéletes elvégzését is lehetővé teszi. Jár­tas a sebészet mellék ágaiban, orr, fül, gége-gyógyászatban is. Számos tudományos közleményt is tett közé, amelyek mind sebészi kiválóságát bizonyítják“ 31-én nagy beszédben kel a javas­lat védelmére. „A XIX. század fel­világosult. Ha ez nem fontos a fő­rendeknek, az ország */3 részének nyugalma kell, hogy szokatlan ér­dekkel szóljanak minden hazafihoz. Ez nem felekezet ügye s a törvény tekintélye, a békekötések ereje, a törvényhatóságok tekintete s az or­szággyűlési tanácskozások egész jö­vendője vettetett kérdésbe a főren­dek tagadó válaszával. Ez a halo­gatás lenézés, megvetés, amit mi nem szenvedhetünk küldőink miatt sem. Negyedfél millióm lélek köny- nyes kérelme a nemzet kivánata, mely ma még szabad választást en­ged az orvoslásra, de kérlelhetetlen Nemezisként támadhat fel számon kérni igazát. Meggyőződéseinktől s utasításainktól nem állhatunk el... Oly ügy forog vitatás alatt, mely bár most elnyomták, előbb-utóbh maga magát fogja kivívni." Legközelebbi beszédét junius 4-én tartja ez ügyben nemes elkeseredés­sel. „Negyedízben vetik vissza in­dítványunkat s e vétó már a korona vétójához kezd hasonlítani. Nem is­meri a népet, ki tagadni merné, hogy a vallásügy... még most is a legfontosabb. Reverzálisok s egyéb sérelmekben engedményeket... kö­szönöm én Szatmár vm. s az egész prot. népség nevében törvényeink védelmét. Protesztánsnak és katoli­kusnak a törvény megsértése egy­aránt közös, a szabadság megszorí­tása egyiránt fájdalmas.,. S a nép közti szakadékot a főrendek idézik elő. Isten és a haza és az egész müveit Európa legyen bíró közöt­tünk és közöttük s jajj annak, kit e bíróság kárhoztatni fog.“ Junius 15-én kerül ismét vitatás alá az ügy, melyet ismét más okokkal támogat, hogy megmentse egyes megkörnyé- kezettek ellanyhulásával szemben is. Történelmi visszapillantást vet. „Alkotmányi szabadságunk, hogy a nemzet maga alkothat törvényt. Mégis 10 millióm adózóról most kezdünk hozni s a 3 millió protes­tánssal meg ezt sem tehetjük. Ha továbbra is rendeletekkel igazgattat- nak mit mondandunk a nemzet szabad­ságáról. Oligarchiái elvek alá jutunk, ha a szabadság legfőbb alapját, a többség elhatározó voltát veszedel- meztetjük.“ Legközelebb julius 5-én szólt megint a tárgyhoz elszántan, de emelkedetten. Az áttérésekről van szó és most már történelmi távlatot a keresztyénség első szá­zadaiba nyit. Akkor ragaszkodás volt a vallás a meggyőződéshez... majd meghasonlások a lekiismeret szabadságának kérdését hagyták fenn s nehéz küzdelmekben biztosították, hogy saját szive vezethessen ebben mindenkit. „Az áttérést a fejedelmi önkénynek fenntartani, ellenkezik alkotmányunkkal is... A hitlevelet kívánó nemzet nem adhat el ilyen jussot s nem alkothat ilyen záradé­kot. Hat kerületi és öt országgyűlé­sen álltam mellette s most tizen­kettedszer sem lépek vissza... Áll­hatatosságra int moralitásom s az alkotmány szabadságához ragaszko­dásom. Csak ott van nemzeti erő és szabadság, hol a nemzet igazsá­gos kívánságainak és jussának kí­vánásában nem ingadozott.., ellen­ben, hol az állhatatosság csak egy­néhány ember mellj ébe szorult, ott oligarchia van, ahol pedig az diva­tozik, ott elvan temetve a Nemzet minden boldogságával és fel sem támad elébb, mint ama nagy napon, midőn a halo Jak feltámadnak.“ A kilátások romlanak. Állás, fe­nyegetés, hivatal, pénz és más any- nyi ma is divatos megvesztegetés már a képviselők sorait is kikezdte. A próbák folytonosan gyengébbek s e körülményeket felháborodással jegyzi naplójába Kölcsey. Eddig vívnia kelleti; a főrendek ellen, az esztergomi rabulisztikus követ ellen és az elölülő türelmetlen, sértő magatartása ellen. Most már saját sorai bomlottak meg. Azt nem akar­hatta, hogy az eddigieknél keveseb­bet tartson meg az uj törvény. Azért beható eszmecsere után úgy hatá­roztak, hogy a jó javaslatot meg­mentik alkalmasabb időnek. El­határozták a vallásügy letételét. Kölcsey betegen szólalt meg : Gyen­gébb vagyok, mint sem a keblemet égető fájdalom szavait teljes erőben elmondhassam. A főrendek magokat kamarává alkották s a vétó bitor­lásába léptek. Nincs más menekvés tehát, mint a felfüggesztés, amely miatt az agy. egy nagy krízis elején áll s mig a nemzet Géniusza újra elhozza a szerencsés pillanatot a küzdelem felvételére, addig nyugod­tan térek le, mert mindent meg­tettem, amit lehetett. Csak átkot ne hozzon a jövő az akadályozóra.“ Hadd fejezzük be e részt a pesti követ szavaival, mert első sorban Kölcseyre vonatkozik. Ugyanezen az ülésen mondta a jegyzőkönyv II. 134. lapja szerint: „Örök dicsőség légyen követtársainak, kik a vallás ügyét pártolták: a magyarországi képviselők a felvilágosodásban s a vallásos töredelmesség irányában minden európai nemzeteket felül­haladtak“ ... 1833-ban. Budapest, 1929. julius 24. Bulyáby. UTAZÁSÁHOZ a vállají magyar-román határon át BÉRELJEN AUTÓT, mely kedvező fuvardíjért Nagykárolyba és környékére teljes kényelemmel elviszi. Érdeklődés Vállajon 3. sz. telefonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom