Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-15 / 50. szám

1929. december 15-én SIATMilK If IIIEC 3-ik oldal. ben. Nektek döntő szerepe­tek van. Magyarok! Ma már annyiféle verseny- képes magyar áruval rendel­kezünk, hogy bűnt követünk el minden fillérrel, amit a kül­földnek adunk, vagy talán tu­datosan akarjátok kioltani sok százezer magyar család ka­rácsony fagyertyáit azáltal, hogy nem veszitek a magyar ész és kéz termékeit? Csonka-megyénk magyarjai! A csonka-ország ezer baja mellett a mi csonka-megyénk gazdasági, kereskedelmi és ipari élete külön is ezer baj­jal küzd. Ne felejtsétek, hogy a mi iparosaink, kereskedőinknek közösen osztoznak terheínk- ben és igy méltán számíthatnak a mi támogatásunkra! Csak a NAGYTRAFIKBAN I 9 I 9 I I Karácsonyi ajándékok .Megszüntetik a nagykállói reálgimnáziumot a — máté­szalkai gimnázium szervezése miatt ? Hetekkel ezelőtt közölte a „Szatmár és Bereg“ azokat a nagyérdekü nyilatkozatokat, amelyek a mátészalkai gimná­zium ügyében kormánykörök részéről elhangzottak. Ezek szerint Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megigérték, hogy megvalósu­láshoz juttatják a régóta napi­renden tartott kérdést. Érdekesnek tartjuk most megemlíteni a Nyíregyházán megjelenő Tíszavidéknek illeté­kes helyről szerzett azt az értesülését, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a pénzügyi helyzetre való tekin­tettel 3 középiskolát megszün­tet, még pedig 2 felekezeti és 1 állami középiskolát. A megszüntetendő állami középiskola a nagykállói állami Szabolcs vezér reál gimnázium volna, amelyet már a szanálás idején is beszüntettek és csak a helyi érdekeltség nagy utánjárása és bizonyos adományok és a fenn­tartáshoz való hozzájárulás után nyitottak meg újra. Megjegyzi még a lap, hogy a kultuszminiszter az új középiskolát Mátészalkán akarja felépíteni, hogy Csonka-Bereg és Szat- már is kapjon, középiskolát. k yj közigazgatási bizottság pénteki első ülésén megalakította albizottságait. 5 pengőtől 100 pengőig Minta gyűjtemények Különlegességi dohányárukból. Javult a megyei közegészségügy, kedvezően fejlődtek az őszi vetések, megszűnt a ragadós száj- és körömfájás. Jékey Sándor, Kende György báró, Fejes Kálmán dr. és Dietz Miklós, Póttagok: Madarassy Dezső, Buch- wein Béla, Fegyelmi választmány rendes tag­jai : Dr. Gulácsy István, gróf Károlyi Gyula, dr. Fejes Kálmán, és dr, Tóth Bálint. Póttagok: Dr. Gyene István és Dietz Miklós. Pótadó felszólamlási küldöttség tagjai: Tomcsányi V. Pál dr., gróf Tisza Lajos, dr. Gyene István és Madarassy Dezső. A börtönvizsgáló bizottság tagjai­vá Jékey Sándort, Szuhányi Feren­cet, gróf Tisza Lajost és Tomcsányi V. Pált nevezte ki a főispán. Tárgysorozaton az alispáni jelentést ismertette első­nek dr. Boér Endre főjegyző, majd dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök jelentése után dr. Schönpflug Béla tiszti főorvos számolt be a várme­gye közegészségügyi állapotáról. A jelentés szerint a tífusz-járvány szünő- ben van s csak 3 községben van még né­hány megbetegedés, A védőoltások nagyon jól beváltak. A pénzügyigazgató-helyettes tett jelentést ezután a pénzügyi igazgatás mült havi állapotáról. Az adófizetési eredmény-kimutatás szerint a Pénteken délelőtt tartotta első rendes ülését az uj törvényhatóság újjáalakított közigazgatási bizottsága Péchy László főispán elnöklete alatt. A választott tagokból gróf Károlyi Gyula, gróf Tisza Lajos, báró Kende György, Gulácsy István, Madarassy Dezső, Péchy Manó jelent meg. Az első ülésen szükségessé vált a különféle albizottságok megalakítása, amely feladatát a bi­zottság, titkos szavazással, a követ­kezőkép teljesítette: A gazdasági albizottság tagjai lettek: Gulácsy István dr., Szuhányi Ferenc, Péchy Manó és Madarassy Dezső. Gyámügyi felebbviteli küldöttség rendes tagjai: Dr, Tomcsányi V. Pál és Gyene István dr. Póttag: Péchy Manó. Adóügyi bizottság rendes tagjai: Szerencsés számú Allamsorsjegyek Húzás már december 31-én. Szódavíz készítő üvegek, melyek pénzbe sem kerülnek. Valet-készletek reklámárban. MÁTÉSZALKÁN mint valami siketfajd: egész nap valami tudományos könyvet forgat és se nem lát, se nem hall. — Azért nem zavarod? — Azért. De megyek és majd beküldőm, — szólt végül Jolán és kiment a szobából. Nemsokára Gábor helyett Lajkó jött be, Bálínték tízéves fiacská­ja egy csomó friss újsággal, amely­ből vacsoráig olvasott édes apjának. Másnapra a csikorgó, száraz hi­deg megenyhült. Sürü, nagy hó hullott a földre. Péter egész nap szobájában volt és nézte a nagy, fe­hér szálló pelyheket, gondolata pe­dig valahol diákéveiben kutatott, amikor ilyen havas téli napokon órákig hancuroztak, hógolyóztak, korcsolyáztak . . . Soha olyan jól nem esett az em­lékezés, mint most. Szinte érezte a vér áramlását megbénult karjába, amint átélte azokat a perceket. Úgy érezte, mintha pillanatról, pillanatra tápláló vér folyna ereiben és min­den elernyedt, elfáradt parányi sejtbe éltető, ifjitó nedvet vinne, amely izgatja, ébreszti a meghalt részeket. És nézte-nézte a hulló pelyheket, gondolatban ifjúsága éveit taposva, megbénult karjában felébredt az élet és a béna kar fel- emelkedett . . . Péter azt hitte, hogy álmodik. Karját leengedte, majd parancsolt neki és a kéz engedelmeskedett: megfogta az ablak rézkilincsét. Majd tett vett. Óh igen! Hahotázott a szive, ujjongott a lelke, hiszen él a karja, a kar, amit nem vágtak le, a kar, amelyik halott volt, az újra él most. A béna kar újra él . . . Agyán hirtelen gondolat cikkázott át. Örömét mással is akarta tudatni: a feleségével, Gáborral, az egész világgal . . . Eddig, ha betették a szobaajtót, ő ott maradt addig, mig érte nem jöttek és ki nem nyitot­ták előtte . . . Nem zárták be, mé­gis be volt zárva, mert tehetetlen volt, mint egy báb. És most? Most nincs előtte csukott ajtó, nincs előtte zár. Megy, mehet, mert nincs előtte akadály . . . Boldogan fogta meg a kilincset. Alig hallhatóan nyomta le. Kinyi­totta. Csendesen becsukta. Mámo­ros volt az örömtől, mámoros volt saját boldogságától, mert tapasztal­hatta, hogy úgy működik karja, mint egy finom gép . . . Nessz nélkül ossont a nappali­szobán keresztül a vendégszoba felé. De ni! Mi lelte ? Péter megállt! A vendégszoba ajtajának kilin­csét nem nyomta le. Csak néz meredt, szikrázó sze­mekkel és arca olyan fehér lesz, mint a márvány. Még mindig áll! Nagy, meredt szemében lassan kialszik a szikrázó tűz s már csak úgy néz, mintha egy pár üveggolyó lenne szemüregében . . . Szivettépő volt az, amit látott! A vendégszobában erős férfikar­ral átölelve tartja Prókay Gábor a rokon, a régi jó cimbora és szerel­mes szavakat súg az asszony fü­lébe . . . Ezt látta a szikrázó szem az üveg­ajtón keresztül, ezt nézte a megü­vegesedett szem . , . S a kialudt szemben mégegyszer felcsapott a láng, mely vad perzse­léssel szinte szikrát lövelt maga elé . . . s a kar mégegyszer fele­melkedett, de nem a kilincsre . . . Bálint Péter karja reszketett és oda­vágta öklét az üvegajtóra, hogy az üveg ezer darabban hullt alá . . . Aztán a nagy, fáradt, boldogtalan test végig bukott a földön...------­-------odakint pedig csendesen hullt a szűzi hó, hogy befedje ezt a piszkos, bűnös világot örökre , . . folyó évi adóelőírásnak 82 százaléka hátralék. A jelentéshez Péchy Manó szólt hozzá elsőnek s a községi pótadó­val kapcsolatos késedelmi kamatok felszámítása ügyében kért felvilágo­sítást, majd Kende György báró az adóhátralékok rendezésének a do­hány-beváltással kapcsolatossá téte­léről kívánt tájékoztatást. Utána Dietz Miklós államépité- szeti hivatali főnök tette meg havi jelentését. Eszerint az esős, sáros időjárás valamennyi utat kivétel nélkül na­gyon igénybe veszi, egyes útszakaszok pedig a tartalék kavics felhasználá­sának ellenére is, siralmas állapot­ban vannak. Legrosszabb a fehérgyarmati át­kelési szakasz, ahol a szeptember havában elkészített hengerlés a nagy sár és nagy forgalom következtében teljesen felszakadt. A téli lágy időben a Tiszabecs- garbolci vicinális ut uszkai szaka­szán folyik földmunka, egyébként a tavasszal megindítandó útépítések kőanyagának vasúti szál­lítása történik. Buchwein Béla gazd. felügyelő a mezőgazdasági helyzetről a követ­kezőket jelentette: A kedvező időjárás az őszi vetési munkálatokra, valamint az őszi ve­tésekre, a répaszedésre és annak betakarítására jóhatással volt. Az őszi vetések megerő­södtek, Szépek, buja fejlődésüek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom