Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-09-30 / 40. szám
Hf"1"—"*!"> <098 cTpnlpmhßr 30« Ara 20 fillér. Vili. évfolyam 40. szám. Egyetemi Kör •Debrecen Ref.Kollégium mt HON » es» Berks POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Míklós-u. S. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 F 40. Ismét egy jaj. Csenger, szept. 29. Nyilaló fájdalom hasított át a lelkűnkön újra. A szatmári ref. főgimnáziumot 3 osztályú iskolává degradálták a balkáni kultúra nemes őrei. Valóban kétségbeejtő az a vandalizmus, amit az oláh praepotentia véghez visz. Nem néz se tradíciót, sem évszázados véres verejtékkel szerzett jogokat; nem törődik egy évezredes küzdelemben felépített kultur-bástyák drágaságaival. Ő csak végzi a maga fojtogató iskolapolitikáját. Most templomokat rabol el, mint valami haramia, majd az iskolák kilincseire teszi rá a kezét; aztán minden irodalmi, gazdasági, kulturális kincse^ tör, zúz, eszeveszett ostobaságában belenyúl a vallásos élet szentségeibe is és hiába minden tiltakozás, minden érvelés; nem számítanak a békediktátumok ide vonatkozó cikkei; nem használnak a jóindulatú figyelmeztetések: Románia halad a maga vérengző kultur-prog- rammja szerint előre a pusztítás felé, a magyar faj kiirtása felé. ... És ilyenkor azt kérdezzük keserűen, csalódottan, fájón : hát a Népszövetség alszik? Vagy csak lehunyta a szemét és nem akar látni semmit? Vagy nem mer a kérdéshez hozzányúlni? Vagy félti a prezstizsét? Vagy nem fontos neki a kisebbségek szenvedése? Úgy van! Ez az oka. A rabló szövetkezetek, ha leütnek egy kizsákmányoltat, nem kérdezik meg, hogy fáj-e az ütött seb, bekötözzék-e? Nem kérdezik, hanem hagyják az áldozatot vérében fetrengeni s ha jajgatni mer, még jobban ütik, hogy elnémuljon a jaj-szó is. Sok keserűségben volt már részünk; sok harcot vívtunk mindenfele, sok megszégyenítést kellett elviselnünk, de ilyen bestiális kultur- taglózást nem lehet a végtelenségig bírni és nem lehet a sebeinket eldugni, a jajunkat visszafojtani, nem lehet, mert még élet van bennünk, vér csergedez az erünkben, őseink nemes, magyar vére, amely sokszor festette már pirosra Erdély drága földjét. Ez a vér nem fogja önmagát megtagadni. Ez a vér kell, hogy tettre forrjon újra; leszámoló, irgalmatlan tettre. Most csak felírunk mindent és gyűjtjük a* ősi erények szunnyadó erejét. Ti tanítottatok meg bosszúra Erdély bitangjai. Jaj, ha egyszer találkozunk. Mindent felirtunk. Cine mintye! vitéz Dr. Szoboszlay István. A vármegyei vetőmag-akció keretében 209 vagon bnza és egy vagon rozs került szétosztásra. Teljes mértékben sikerült kielégíteni a felmerült szükségletet. — Tizennégy nap alatt megtörtént a lebonyolítás. — Lapunk híradásából és részletes ismertetéséből még annak idején köztudomásúvá vált a m. kir, földművelésügyi minisztériumnak augusztus hó végén leérkezett 14522— II. A. 1, számú rendelete, amely elrendelte, hogy Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyének azokban a községeiben, ahol az őszi vetésekben tavaszi fagy, vagy egér- pusztitások által okozott kártételek következtében nagyobbmérvü vetőmaghiány állott elő, a jövő évi termés biztosítása érdekében a károsult és a támogatásra személyi viszonyainál fogva is valóban reászoruló gazdák őszi vetőmaggal való ellátásáról gondoskodás történjék. Az ezzel kapcsolatos ösz- szes intézkedések megtételére központi bizottság alakult Péchy László kir. kamarás, főispán elnöklete alatt, amely bizottságnak dr, Streicher Andor alispán, a Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara részéről Hanth Olivér, a Szabolcsvármegyei érdekelt községek részéről Borbély Sán- dot szabolcsvármegyei főjegyző és Kiss Tibor gazdasági felügyelő, a Vármegyei Gazdasági Egyesület részéről Madarassy Géza árvaszéki elnök és Bónis Károly kölesei birtokos, végül Buchwein Béla vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő voltak a tagjai, A vetőmagszükségletek kielégítésénél a bizottság a miniszteri rendeletnek megfelelően elsősorban a 100 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodók igényeit vette figyelembe és ezek vetőmag-szükségletét teljes egészében ki is elégíthette. Miután azonban a 100 holdnál nagyobb gazdák részéről is történtek vetőmagigénylések, Péchy László főispán kieszközölte a földművelésügyi minisztériumnál, hogy e nagyobb gazdák részére is tegye lehetővé a kamatmentes vetőmagkölcsön folyósítását. A főispáni előterjesztés a fölmüvelésügyi minisztériumnál megértésre talált s ennek eredményeként a legjobban reá szoruló nagyobb gazdák is részesülhetlek vetőmagkölcsön- ben. A kölcsön lényege, hogy a természetben kiutalt bu- zavetőmagvak vétel-ára egy év múlva, tehát 1929. évi szeptember 30-án lesz kamatmentesen készpénzben megfizetendő. A központi bizottság a vetőmagvak beszerzését és szállítását vállalkozónak nem adta ki, hanem e helyett, miután megfelelő munkaerő nem állott rendelkezésére, az egész akció technikai lebonyolitására a Szatmár- vármegyei Gazdasági Bank R. T.-ot kérte fel, amely intézet, tekintettel a vetőmag- akció közérdekű voltára, minden nyerészkedési lehetőségről lemondva, az óriási munkával alig arányban álló csekély munkadijért vállalta a megbízást. A bizottságnak főcélja volt, hogy a szükséges vetőmagvakat a lehető legolcsóbban és leggyorsabban szerezze be, hogy igy minél több vetőmag legyen a rendelkezésre állott összegből beszerezhető s hogy minden igényjogosult vetőmagját idejében vehesse át. Épen ezért a nyomott árak mellett a vásárlás már augusztus hó 22-én megindult s a legfőbb szempont az volt, hogy a vetőmagvak beszerzése elsősorban vármegyénk, másodsorban a szomszédos vármegyék legjobb nevű gazdaságaiból biztosíttassák és csak az e helyekről már meg nem szerezhető mennyiség vétessék megbízható kereskedő közreműködésével. , Péchy László főispán a vármegye gazdákat nagyobbrészt személyesen is felkérte, hogy az alacsonyabb árak dacára a bizottságnak vetőmag-feleslegüket a vétel napján érvényben levő tőzsdei középáron minél számosabban engedjék át. E felkérés eredményeként előadásaikkal támogatták és megkönnyítették a bizottság munkáját Szu- hányi Ferenc országgyűlési képviselő, Gr. Károlyi Gyula tiborszál- lási uradalma, Dr. Gyene István, özv. Gyene Zsigmondné, Péchy Manó, báró Perényi Péter, vitéz Gyene Pál, Péchy László főispán, Madarassy István főszolgabíró, Isaák Elemér nagybirtokos, Németh József, Domahidy Viktor, Madarassy Tibor, Madarassy Dezső, Péchy László kormányfőtanácsos, herceg Odescalchi Jenő Zoardné rétközi uradalma, aki 20 waggont, a Nyírség Mezőgazdasági és Ipari R. T. görögszállási, tiszalöki, ujfehértói, nyírbátori, nyirgelsei uradalmai, amelyek együttesen mintegy 60 waggont, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, amely 11 waggon nemesített vetőmagot bocsátott a bizottság rendelkezésére, végül pedig az Egri Főkáptalani Uradalom Szent- margitta-pusztai és a K. Mándy uradalom nyírbátori gazdasága eszközöltek vetőmageladásokat, úgy, hogy kereskedő közreműködésével aránylag csekély mennyiséget kellett beszerezni. A bizottság arra törekedett, hogy kizárólag jóminőségű és vetési célokra elsőrendűen alkalmas vetőA __ • 1 legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — Ar anyi Uyula óra és ékszerüzlete fT'aa MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) Fémjelző-hivatal bélyegév«! van ellátva. kir, 31—
