Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-08-19 / 34. szám
2-ik oldal. SZiitMlR ÉS BERR« 1928. augusztus 19-én. is méltán becsületükre válhatott volna. Délutáni istenitisztelet végeztével vette kezdetét az ünnepség, amelynek közönsége számára szűknek mutatkozott a kisterjedelmű óvodaudvar. A hallgatóság sorában helyet foglalt Madarassy főszolgabíró és családja, Ilosvay Tihamér kir. kamarás, helybeli födlbirtokos, a helyi intelligencia teljes számban, képviselve volt a csendőrség s a község valamennyi felekezete. Versek, szavalatok, énekszámok nyitották meg a műsort, bátran, értelmesen, minden lámpaláz nélkül előadva, dokumentumául annak a helyes módszernek s a kisgyermekek lelkivilágához pompásan hozzáférni tudó óvónői rutinnak, amely Thamássy Emíliának annyira jellemző tulajdonsága. Aztán következett az esztendő 12 hónapjának, 12 csöpség által történt m egszem élyesitése. A tetszésnyilvánítás számtalan jele jutalmazta a szép eredményt, de a tetszészaj egyszerre megdöbbent szomorúsággá komolyait, amikor az ügyesen alkalmazott függöny szétcsapódván, ott láttuk magunk előtt Csonka-magyaror- szág határvonalait középen a Hungáriát ábrázoló gyászba- öltözött, megláncolt kislánnyal köröskörül pedig rabló szomszédaink színeit és zászlóit tartó apróságokkal. Néma és fojtott csend, de aztán előlép egy kis magyarruhás fiú, lendületes verssel emeli magasra, a láncok lehullanak Hungáriáról s az ünnepség a Magyar Hiszekegy szárnyaló akkordjaival s Tukacs Lajos esperes, óvodabizottsági elnök elismerő, buzdító szavaival ért véget. Szép volt, kedves volt, felemelő volt, — illesse érte minden dicséret Thamássy Emilia óvónőt. Nyírmeggyes. Tukacs János. A debreceni kereskedelmi és iparkamara ípartesiiileteínek kerületi értekezlete. Múlt szombaton délelőtt tartót- I ták a debreceni kereskedelmi és iparkamara ipartestületei szokásos évnegyedes kerületi értekezletüket, melyen a kamarakerület csaknem valamennyi ipartestülete 39, 105 kiküldöttel vett részt. Megvitatták a az értekezleten a kézmüiparosoknak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítását is s részletesen tárgyalták az ipartestületi reform és az országos kézműves testületről készített törvény] avaslatot. Az értekezleti gyűlést Sesztina Jenő felsőházi tag, kamarai elnök nyitotta meg, melyen többek között jelen voltak Békés Lajos és Zelinger Ede kamarai alelnökök, Dr. Radó Rezső főtitkár, Dr. Harsányi Imre titkár és Dr. Olasz Vilmos segédtitkár. Az elnök megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg, azokról az ipartestületekről, amelyek szintén a kamarához tartoztak, de a kerületi értekezleten nem jelenhettek meg, mivel a trianoni határ elszakította őket tőlünk. A nemzeti Hiszekegy elmondása után Dr. Harsányi Imre titkár ismertette a kézmüiparosok öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításának kérdését, miután már a törvényhozási tárgyalások során is úgy a közvetetlenül érdekeltek köréből, mint a tár' sadalom többi rétegéből egyhangy^lr^s lag nyilvánult meg a járadékok élvezőinek tisztességes megélhetést biztosítsanak. suÁmdme az iparosok, kik igen lyos gazdasági helyzetben vannak, e címen nagyobb terhet vállalni képtelenek. Aligha lehet tehát a kérdést megoldani másként, mint úgy, ha a biztosítás terheiből az állam is részt vállalna. Eldöntendő kérdés az is, hogy a biztosítás az egész kéz- müiparos rendre kitérj edjen-e, vagy a csak bizonyos számú segédnél kevesebb segédet foglalkoztatók essenek kötelező biztosítás alá. Fontos kérdés a biztosítási időtartam megállapítása, valamint az egyes korosztályok járulékainak a nagysága, Az értekezlet tagjai rendkívül értékes és tartalmas hozzászólásokkal világították meg a kérdést. Vági István (Debrecen) elengedhetetlennek tartja, hogy a biztosítás terheinek viseléséhez az állam is hozzájáruljon. Ez nehézség nélkül volna megoldható úgy, hogy a kormány a kézmüiparosokat mentesítené a forgalmi adó alól illetőleg a kézmüiparosok az őket forgalmi adó címén terhelő összeget fizetnék a biztosítás járulékába. Kategóriák felállítását nem látja indokoltnak. Mindenkire kimondandónak tartja a kötelező biztosítást s mindenki tekintet nélkül az általa fizetett járulékra« egyforma nyugdíjban kellene, hogy az ennek megvalósítását sürgető kívánság. A kamara az ipari érdekeltsége kívánságát annak idején írásban is felterjesztette a Népjóléti és Munkaügyi Miniszterhez, aki az őszi hónapok folyamán szándékozik a törvényjavaslatot a magyar törvényhozásnak benyújtani, amelyben szabályozni kívánja a magyar kézmüipa- ros rendnek öregség, özvegység, rokkantság és árvaság esetére szóló kötelező biztosítását, A törvényjavaslat beterjesztése előtt azonban ismerni kívánja a kézműipar osságnak e kérdéssel kapcsolatos kívánságait és óhajait. Az önálló iparüzők biztosításának ügye rendkívül nehéz kérdés. Még külföldön sincs sehol szabályozva. A kézmüiparosság osztatlan örömmel és megelégedéssel fogadta a tervet. Több mint három évtized óta hangoztatott kívánsága az iparosok nyugdíjbiztosítása A biztosítás eredményeként folyósítandó járadékoknak olyanoknak kellene lenni, hogy azok :SZi in. A törvényjavaslat előkészítéséhez szükséges statisztikai adatok az országos statisztikai hivatal által lesznek begyűjtendők. Kívánatos az is, hogy várakozási idő nélkül, rögtön részesüljenek a biztosítás előnyeiben az iparosok. Sólyom Ferenc (Hajdúböszörmény) javaslata szerint, mivel az emberek csak bizonyos idő múlva önállósulnak, mondassák ki, hogy mindenkinek biztosítási időtartamába beszámítanak azon évei, amelyek alatt mint alkalmazott esett biztosítási kötelezettség alá. Hoffmann Mihály (Turkeve) a kötelező biztosítás kimondásával egyidejűleg azt is szükségesnek gondolja, hogy az iparosokat a 20 százalékos betegségi pótadó alól is mentesítsék. Békés Lajos (Debrecen) az fejtegette, hogy az állami bevételi többletek felhasználásával úgy oldják meg a kötelező biztosítás kérdését, hogy az újabb terhet ne jelentsen. Több hozzászólás után egyhangúlag kimondotta az értekezlet, hogy az iparosok kötelező biztosítását mielőbb megvalósitandónak tartja, úgy azonban, hogy az iparosságot csak a minimális teher terhelje. A törvényjavaslat elkészítéséhez szükségesnek látja a statisztikai adatok üsszegyüjtését. Zeke László nyíregyházai ipar- testületi jegyző indítványára egyhangúlag kimondotta az értekezlet, hogy akár kézmüveskamara akár más elnevezéssel uj szerv fel ne állíttassák, mert ez uj terhet jelentene a kisiparosoknak. A kézműves kamara létesítése ellen az iparkamara iparos érdekeltsége különben is már ismételten állást foglalt és álláspontját továbbra is változatlanul fenntartja. A kézmüiparosok a kereskedelmi és iparkamarákban érdekeiket teljesen megvédve találják s azért az ősi törvényes intézményekhez tántorithatatlanul ragaszkodnak s az uj kézműipari szervnek felállítását nem vállalják. Az ipartestületi reformról készített törvényjavaslatot tárgyalták ezután szakaszonként és beható, gondos és alapos vita után megtették módosító javaslataikat, majd az elnök a kiküldöttek alapos munkáját méltató köszönő [szavakkal berekesztette az értekezletet. A IX. olimpiász. Amszterdam stadioni küzdőterén 42 nemzet reprezentánsai most vívták vértelen harcukat a dicsőségért. Az ott összesere glő atléták között csonka országunk képviseletében résztvevők oly eredményesen küzdöttek, hogy a 42 nemzet közül Magyarország a kilencedik helyre került. Különösen az utolsó napok hoztak dicsőséget, amikor is többször felszökött a magyar zászló a stadion árbocára. Valahányszor ez történt, mindannyiszor eljátszotta a zenekar a győztesnek kijáró nemzeti himnuszt. A fővárosi lapok szerkesztőségei előtt s a nagyobb vidéki városokban is nagy tömegek hullámzottak s kitörő lelkesedéssel fogadták a szélrózsa minden irányába szétröppenő magyar győzelmi híreket. Ott voltak az olimpiászon a hazánk testén osztozkodó kisántántnak államai is, de alig hallottunk róluk valamit, dacára, hogy az egész kisán- tánt sajtó tele volt reménykedéssel. Határtalan volt lelkesedésünk és örömünk különösen akkor, amikor a magyar kard olimpiai hősei kettős győzelMészeí Íróként, szuper foszfátot? valamint az összes bel- és külföldi műtrágyákat, birtokosoknak és bérlőknek, a 14.300/1928 F. M. számú miniszteri rendelet alapján tizenegy havi kedvezményes hitelre szállít. 500 holdig teljes kamatmentességgel a községi elöljáróság igazolása alapján (községi bélyegző, biró és jegyző aláírás) 500—2000 holdig fél kamatmentességgel a megyei gazdasági felügyelőség igazolására 31—34 FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász, műtrágya és eladási iroda és raktára Nyírbátor, Kossuth Lajos-utca 7. szám. Telefon 77. Szükséges nyomtatványokat kívánatra küldjük és további felvilágosítással készséggel szolgálunk. Telefon 77.
