Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-08-19 / 34. szám

1928. augusztus 19-én. SUIMiK If REKEC 3-ik oldal. műkkel megszerezték e nem­zet számára a világ tiszteletét és megbecsülését. Olimpiai hő­seink s különösen'a kardvívás világbajnoka Terstyánszky és a második helyen Petschauer megéreztették a többi nemze­tekkel, hogy a kis magyar nemzetnek is joga van az élet­hez, amely jogát a legyőzhe­tetlen kard erejével irta be a történelembe. A karddal őr­ködtünk Nyugat kapujában a Kelet barbár támadásaival és térhódításával szemben s a kard legyen a szent jelvényünk határaink kibővítésére. Olimpiai bajnokaink és a ve­lük együtt küzdött többi atlé­táink beszédes bizonyságot tet­tek a magyarság nagyrahiva- tottságáról és amikor haza- érkeztük alkalmával a buda­pesti fogadtatáson elévülhetet­len érdemeikért fellángolt a lelkesedés, akkor nemcsak a főváros közönsége, hanem az egész magyar nemzet is oszto­zott az örömben. Az olcsvai fatorony lebon­tása. Olcsva község most akarja lebontani harang fatornyát. Kis La­jos múzeumi igazgató jelentette is ezt a Műemlékek Országos Bizott­ságának, hogy vegye védelmébe e népemléket. Schulek János műépí­tész és Györffy István néprajzi mú­zeumi igazgató helyszíni tanulmá­nyozása után a bizottság úgy dön­tött, tekintettel arra, hogy az olcs- vaiak sehogyse akarják megtartani, Debrecen tanácsához fordulnak, hogy vegye meg és állitassa fel ott, mint múzeumi tárgyat az utókor okulá­sára. A „Magyar Műemlékek“ című szaklap legutóbbi száma már közli is, hogy a város tanácsa a népies építőművészet e kedves emlékét va­lószínűleg megveszi és ottani felállí­tásával újabb jelét adja nemes kul- turtörekvéseinek. Iskolai ünnepségek Tiszaszalkán. A tiszaszalkai állami elemi iskola gondnoksága 1928. augusztus hó 26-án, vasárnap délután adja át rendeltetésének ünnepélyes keretek között újonnan épült iskoláját s ez­zel kapcsolatban ünnepli Poócs Sán­dornak, az iskola igazgató-tanítójá­nak 25 éves szolgálati jubileumát, ezt követőleg a helybeli népműve­lési bizottság, az iskola állandó szín­padja javára műsoros estélyt és zárt­körű táncmulatságot rendez. A műsor a következő: Délután 5 órakor a vendégek érkezése és fogadása. 6 órakor az uj iskolate­remben gondnoksági diszgyülés. 1) Himnusz. 2) Tamás Aladár gondnoksági el­nök megnyitó beszéde. 3) A nap jelentőségét méltatja és Poócs Sándor igazgató-tanítót fel- köszönti Kelemen Gyula gondnok­sági tag. 4) Egyesületek és egyesek üd- vözlik a jubilánst, 5) „Köszönjük a szép iskolát“.,. Előadja egy iskolás növendék. 6) Szózat, Este hét órakor, gyűlés után, a leány-leventék csapata görögtüzzel megvilágított élőképet mutat be az iskola udvarán. Este 8 órakor veszi kezdetét a mükedvelőelőadás, a következő mű­sorral : 1) Monológ: A fiam lakadalma. Poócs Ilona. 2) Tréfa: Miskából pesti fiú lett. Irta: Szenes Béla. Mariska: Poócs Margit, Juci: Szakó Etuka, Miska: Gáspár Gyuri, Elemér: Gáspár Gabi. 3) Magyar szóló Tánc. Táncolja: hat levente-leány. 4) Komédia: A nők titka. Irta : Csathó Kálmán. Pribitzer József: Penke Lajos, Pribitzer Józsefnél Szakó Etuka, Brumm Péter: Gás­pár György, A főorvos: Ifj. Tamás Aladár, Az alorvosnő: Poócs Mar­git, Három ápoló: Gáspár Gabi, Györffy Bertalan, Gáspár László. 5) Vígjáték: A végrehajtó. Irta: Ábrányi Emil. Özv. Majomé : Poócs Ilona, Birike, a fogadott leánya: Poócs Mária, Fehérvári Nándor, köz- és váltóügyvéd: Ifj. Tamás Aladár, Szaday Lajos: Gáspár Lász­ló, Csabay Gáspár: Györffy Berta­lan, Koppants Ferenc: Gáspár Gabi, Náni, szakácsnő: Szakó Etuka. 6) Élőkép: Az összes szereplők közreműködésével. Konferál: Kelemen Gyula. Az előadást rendezi: Járosné, Kaminszky Etta. Előadás után közös vacsora és tánc. űfáziassz onyofc Örömßir/ Állandóan emelkedő forgalmunk és a csök­kenő rezsiköltségek tetemes ÁRLESZÁLLÍTÁST tettek lehetővé. Folyó évi augusztus 19.-étől kezdve az egész ország minden szakbavágó üzletében LUX és RINSO a következő árakon áll a fogyasztó közön­ség rendelkezésére, a régi minőségben és súlyban: LUX szappanpehely, dobozonként . . 60 fillér RINSO szemcsés szappan dobozonként 50 fillér A közönség tájékoztatására minden keres­kedőnek kirakatában és ajtaján az uj árakat feltüntető falragaszok lesznek kifüggesztve. LEVER ÉS TÁRSAI korlátolt felelősségű társaság Budapest, IX., Ráday-utca 30. Telefon: Aut. 861-04, Aut. 865-03. U. i. Tisztelt kereskedők szives tudomására! Falragaszokat és körleveleket 53.000 kereskedőnek küldtünk közvetlenül postán. Aki legkésőbb f. évi augusztus 21.-én, kedden az utolsó postával még nem jutott volna ezek birtokába, írjon vagy te­lefonáljon azonnal­Az Ecseii-iap szabályozás múltja és jelene. Irta : Péchy László m. kir. kormány­főtanácsos, az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat igazgató főmérnöke. III. Ez már tetemes hasznot csinált a csatorna mentén fekvő területek birtokosainak, mert az eddig hasz­navehetetlen földjeik legalább idő­ként kaszáló és legelőknek lettek használhatók. De mert a Szamos védtöltésének igen gyenge védelmet adtak a Szamos folyó kiöntései el­len, sőt csapadék dusabb időjárásá­nál évente többször is kiszakította a védtöltéseket az árviz s a kiöntött árvíz az Ecsedilápban feküdt meg a leghuzamosabb ideig — a láp szabályozás eszméje megérett. Az Ecsediláp lecsapolás terveit, a vásárosnaményi s később szatmári m. kir. folyammérnöki hivatallal csináltatta meg a Kormány s a sza­bályozási munkálatok kivitelére hi­vatott társulat megalakítására Gróf Károlyi Tibort kérte fel, aki a nehéz szatmármegyei érdekeltséget 1894. évben Társulattá alakította s ugyan­ezen évben megszavazta a társulat, a munkálatok végrehajtására elő­irányzott 5 és fél millió forintos köl­csönt s midőn annak folyósítása effectuáltatott 1895 év tavaszán, a munkálatokat megkezdette, mint a Társulat elnöke. A két századon át folytatott küz­delem után a midőn a Gróf Károlyi elődök s később a vármegye óriási fáradsággal és költséggel, csak annyit értek el, hogy a lápon vezetett csa­tornák építése után, az úszó lápok megfeneklettek s láp szélein idősza­konként legelőknek és kaszálóknak voltak az eddig vizállásos területek használva, de mert a csatornákat a buja lápi növényzet igen hamar be­nőtte, a láp szivében azok egyálta­lán nem funkcionáltak s az ősi álla­pot fenállt a társulati szabályozás kezdetekor is s a vízi szárnyasok ezrei s csikók, halak milliói voltak a láp urai. Még én élveztem a vizi vadászat elragadó gyönyörét s Bör- velyben lábi csónakba ülve egy nap alatt értem el Ecsedig a pákászom- mal s helyenkint megtapogatva, az alattunk fekvő dágvány mélységét, a négy méteres rudat könnyűséggel ledugtuk mig feneket nem értünk. A jelenlegi szabályozás szakítva az elődök vezető eszméjével, nem a lápon épített csatonázással fogana­tosította a lecsapolást, de elsősorban mentesítette a teknőszerü fekvéssel bíró lápot a beléömlő külvizektől s csak ezen müvek elkészülte után csinálta meg a lápra hulló csapadék vizek elvezetését. A Kraszna folyót Nagymajténynál kivettük a medréből s a láp nyíri oldali szélén vezetett 66 kilométer hosszú csatornában fogtuk fel s Vá- sárosnaménynál a Tiszába torkoltat- tuk. Ezen csatorna van hivatva, egyben a nyírség vizeinek elvezeté­sét szolgáló több, mint 15 nyíri fo­lyást befogadni s hogy ezen tetemes vizet vezető nyíri folyások mindig szabad levezetést találjanak, a csa­torna csak a lápfelőli oldalán kapott erős védtöltést, mig a balpartján, csak rövidebb szakaszokban, ahol egyes községek, vagy nagyobb ta­nyák védelme tette azt indokolttá, mint Nagymajtény, Kísmajtény, Kap- lony községek, Ágerdő major, to­vábbá Ópályi s Nagydobos, Vitka és Vásárosnamény községek. A Sóspatak Erdődtől kiindulva egy magasparti felfogó csatornába lett terelve s ugyanezen csatorna vette fel Hiripnél a Homoród és Balkány patakok vizét s fogta fel ezen csatorna, a dombok lábainál a nagyesésü kisebb erek vizeit s Pattyéntől Szatmárig a Szamos hul­lámterében két oldali töltések között vezetve a szatmári vasúti hídnál torkolik be a Szamosba. Azért kel­lett ezen mintegy 6 kilométer hosz- szu mélyen beágyazott csatornát, a Szamos hullámterében két oldali töltés között vezetni, hogy a nagy­esésü Szamos folyó vissza torlódó vize, a csatorna menti területeket el ne önthesse. Erdődtől—Pettyónig, csak baloldali töltéssel bir ezen csatorna, hogy a talaj szin fölé emel­kedett vizeknek, a lápba ömlése biz­tosítva legyen. A külvizek elvezetése után gon­doskodni kellett arról, hogy a Sza­mos folyó árvizei se támadhassák meg a lápot s ezért Krassótól egé­szen Olcsváig erős védtöltés lett a Szamos balpartján kiépítve. A 12 millió köbméter munkának 3 év alatti befejezése nagyon ke­mény feladat volt. Ezen munkálatok kivételét, néhány vonással ismertem kívánom. A legelső munka, a tervezett csa­torna volt, mert ez képezte alapját a kisajátításoknak s később a vég­rehajtott munkálatoknak is. De ezen kitűzésekkel egyidejűleg pontos lejtméréssel fixpont hálózatot kellett megállapítani, amelyhez a mérés ma­gassági adatait kötöttük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom