Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-08-19 / 34. szám
Mátészalka, 1928. augusztus 19, Ara 20 fillér, Vili. évfolyam 34. szám, ( % PUU'I IRÄI,TÄRSÄDÄLMI E'S KÖZGA2DASÄGI HETILAP. ägyetemi Kör Debrecen Hef.Kollégium II É Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megelevenedik a dicső magyar múlt Augusztus 19-én és 20-án Budapestre seregük az ország népe Szent István l-ső királyunk emlékünnepének ünneplésére. Egy királyság alapitója áll az ünneplés előterében. Királyságé, mely 1000 éves s alapitóé, kinek müvén harminc nemzedék zivatarai sem vehettek erőt — Trianonig. Ezer esztendő alatt a Magyar- országgal egykorú birodalmak vagy széthullottak, vagy elváltoztak, legtöbbjének nyoma sem maradt s soknak még az emléke is elveszett. Minden nemzet és államképződmény átalakult, megváltozott, csak a magyar királyság állott, ahová I. István király állította, — Trianonig. Trianonhoz hasonló csapás tTK^g nerq ért bennünket. Az ezeréves birodalmat ellenségeink darabokra tépték s azóta szenvedő, szegény, kifosztott gyermekei vagyunk az egykor tejjel-mézzel folyó országnak. Elhagyottan állunk. Magunkra maradtunk. Vájjon nehéz bánatunkban hitet, hol merítsünk, vigaszt, hói keressünk? A halhatatlan magyar őserőben, ezer éves történelmünk szenvedésekkel teleirt, de dicsőségben ragyogó lapjain és emlékein. Hányszor volt úgy, mintha elveszett volna végleg a magyar? Mégis volt feltámadás úgy a tatárok pusztítása, mint a török sanyargatás után. Mohács nagy temetőjéből uj élet fakadt. A maj- tényi síkon letörött a zászló, — Világos és Arad a nemzet nagypéntekje volt és mégis elkövetkezett a feltámadás ünnepe. A jelen súlyos megpróbáltatásaiból nekünk kell hazánkat átmentenünk. Erőt, hitet, bizalmat ehhez történelmünk kimagasló vezéreire, királyaira, hőseire való emlékezésből meríthetünk. A folyó évi Szent István napi ünnepségek keretében megelevenedik előttünk a dicső magyar múlt. Soha nem látott látványosságban lesz részük az ünnepségek ideje alatt Budapesten tartózkodóknak. — A Városligetben rendezendő történelmi diszfelvoMegjcleník minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. nuláson megelevenedik első nagy királyunk alakja, ki nemcsak királya, hanem prófétája is volt népének. Életre kelnek mind, Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, az erdélyi fejedelmek . . . Fejedelmi pompával kél életre Rákóczi és köréje sereglenek a kurucok s mind azok, kik ott voltak az idő megérésekor. Elvonulnak mindany- nyian, vállukon tigrisbőr kaca- gánnyal, fürge lovakon, szilaj paripákon vágtatva. — Soha nem látott, felejthetetlen képek sorozata bontakozik ki ott egymás után a néző előtt. Mátyás király fekete serege, a 48-as idők kimagasló vezérei, Kossuth, a vértanuk, a honvédek. Szemléltetővé teszik a néző előtt a galambdu- cos székely kapukat, az abauji muskátlis magyar kúriákat és az ország egyes vidékeinek, tájainak az emlékezetbe idézése által figyelmeztetnek mindenkit, hogy a Bánság, Erdély bércei, a Kárpátok, a Maros völgye, a Har- gitta alja, Muraköz humusza mind Magyarország örök földje. A városligeti történelmi disz- felvonulás pompája és nagy aránya nemcsak első nagy királyunk emlékét idézi föl lelkűnkben, hanem magában foglalja egy megcsonkított, agyongyötört országnak és népének jaj-kiáltását is és egyben azt, hogy élni akarunk ! Ez az élni akarás sürgesse és hajtsa az egész magyar társadalmat boldogabb állapotok teremtésére, illetve kivivására! Tisztán áll előttünk, mint a leghatározottabb feladat: Trianon összetörése, mellyel már nemcsak mi, de foglalkozik az egész világ! Az iparos egység felé 1 A „Szatmár és Bereg" számára irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. A magyar kézmüiparosság Szent István napján Szolnokon iparos kongresszust tart. Ez az idei kongresszus méreteiben és tömegeiben felíilfogja múlni az eddigi iparos kongresszusokat, mertha a magyar kézmüiparosság a szabad ipar romboló befolyása alól nem is tudja már magát teljesen kiszabadítani, de mégis az iparos-kérdésben nemcsak a felső köröket sikerült megmozgatni, hanem az iparosság halálos közönye is kezd már lassan megtörni. A parlamenti kézműipari blokk hangot adott azoknak a kívánságoknak, amelyeket a magyar kézmüiparosság lelkében régen táplál, de meghallgatásra nem talált, mert egyes köröknek az volt a felfogásuk és érdekük, ha minél későbben jut az iparosság a maga kívánságainak teljesítéséhez, annál jobb. Minden törekvésem az, hogy az iparosság különböző szervezeteit közös nevezőre hozzam és megtaláljuk azt a formát, amelyen a becsületes és őszinte iparos vezetők találkozhatnak. Ez az egység, amely el fog jönni és amelynek el kell jönnie, még nagyobb súlyt fog adni az iparos kívánságoknak és hiszem azt, hogy a következendő parlamenti kampány a magyar kézmüiparosság számára igen jelentős lesz, mert nemcsak az Országos Kézműves Kamarát, hanem a rokkantság és nyugdíj biztosítást is meg fogja hozni a magyar iparosság számára. A nyugdíj-biztosításnak még az is a jelentősége, hogy egyszerre megoldódik a magyar kézmüiparosság hitel kérdése is, mert azok az összegek, amelyek az iparos osztálytól, részint az alkalmazottak és munkások nyugdíj alapján, részint az iparos osztály saját nyugdiján befolynak, kell, hogy megoldják az iparosságnak olcsó hitellel való ellátását is. Igen termékeny idők ezek a magyar kézmüiparosság részére. De az idők méhében élő ideákat csak egységesen gondolkodó és egységesen fellépő iparos osztály képes maradandóan megoldani. A sok aknamunka, amely megindult az iparosság önálló megszervezése és független érdekképviselete ellen, mutatja azokat a hatalmas érdekeket, amelyeket az iparosságnak meg kell védelmeznie. Ha az iparosságnak ez a feltörekvése kicsi jelentőségű volna, akkor nem támadt volna az iparosság „jó barátaiban“ hatalmas aktivitás, amellyel álbábák módjára minden önálló megmozdulást csirájában akartak elfojtani. Ám az iparosság emelkedését, szervezkedését, öntudatra ébredését senki meg nem akadályozhatja. Bízom is fanatikus hittel, hogy az ősz meg fogja hozni az egybefonódó iparosságnak saját tagjai felett való győzelmét és az iparos kongresszus az idén megteremti az iparos egységet. Óvoda-ünnepély Nyírmeggyesen. A centennáriumok idejét éljük. Csaknem minden évben fellobog az emlékezés lángja egy-egy magyar vagy külföldi genie születésének, korszakot, eseményt jelentő alkotásainak százéves évfordulója alkalmából. Ilyen lángot gyújtott az elmúlt vasárnap Nyírmeggyes község páratlanul buzgó óvónője: Thamássy Emilia a szivek parányi tűzhelyein annak emlékére, hogy a nemeslelkü nagyasszony, a poraiban is áldott Brunsvick Teréz grófnő 100 évvel ezelőtt meg szervezte Budán az első magyar óvodát, amely szerény kezdetből sarjadzott ki s nőt a hatalmas mintaszerű intézménnyé. Thamássy Emilia, ez az izig-vérig magyar óvónő, aki hivatásszeretet, hozzáértés, ügybuzgalom és fejlett intele- gencia tekintetében elismerten a legelsők között foglal helyet az óvónői karban, — valóságos bűvésznek bizonyult a vasárnapi óvodai emlékünnepély előkészítése és insceniro- zása körül. 4—5—6 éves csöppségeket tanított meg igazán bámulatos kitartással, türelemmel, példás pedagógiai érzékkel versekre, világi és hazafias dalokra s szinrehozatott velük egy olyan élőképet, mely sokkal idősebb gyermekeknek V-: Aranyi Gyula óra és ékszerüzlete MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely, — Mindennemű órák és ékszerek javítása gyorsan és jutányosán, jótállással. — Minden darab a m. kir, Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31—
