Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-10-03 / 41. szám
é Mátészalka, 1926. október 3. Ara 2500 korona. VI. évfolyam, 41. szám. PO LIT I KAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZ DAS A'GI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóKvatal: Mátészalka, Kossuth-u. 17. — .T ,n 38. szám Postatakarékpénztári csekks*a )4003. Csütörtökön délelőtt rendkívüli közgyűlést tart_tt vármegyénk törvényhatósági bizottsága Péchy László főispán elnöklésével. A közgyűlésen a bizottsági tagok szép számban jelentek meg. Elnöki megnyitójában a főispán megemlékezett a mohácsi vész országosan megünnepelt évfordulójáról, amely ünnepségen a vármegyét a főispán és Szuhányi Ferenc képviselte. Megemlékezett Rakovsz- ky Iván belügyminiszter betegségéről s indítványára a törvényhatóság az alispánt üdvözlő távirat elküldésével bízta meg, hogy biztosítsa a minisztert a törvényhatóság meleg együttérzéséről. Napirend előtt Szuhányi Ferenc nemzetgyűlési képviselő állott szólásra s a következő gyönyörű szavakkal emlékezett meg dr Boro* misza Tibor szatmári megyéspüspök húszéves püspöki jubileumáról : Dr Boromisza Tibor, a szatmári egyházmegye püspöke ma ünnepli 20-ik évfordulóját annak a napnak, melyen püspöki székét elfoglalta. Ennek a húsz évnek történetébe esik bele a világháborúnak amaz óriási viharja, melynek romboló ere jétől birodalmak és trónok omlottak össze, amely a mi szerencsétlen hazánkat is csonka darabokra törte, ezzel együtt a püspöki megyét is három részre szakította. A nagy kataklizmában csak az Ő Istenbe vetett szilárd hite, lelkiismeretes kötelességérzete, lángoló hazaszeretete nem omolt össze és nem aludott ki, hanem mint kőszikla állott a viharzó tengerben és mint tűz oszlop világított a fekete éjszakában Az idegen uralom alatt elszenvedett méltatlan és megalázó bánásmód, magyar fajának elnyomása és sanyargatása felett érzett fájdalom, hazája balsorsa iránt táplált aggódalmas bánat tövises martirkoszorut borítottak fejére, de jellem és lélekben nagy tulajdonságai egyben gló- riás fényt fontak homloka köré. Agya bölcsességgel, jelleme szilárdsággal, lelke égő hazaszeretettel, szive szeretetteljes jósággal telítve. Mint főpásztor, mint hazafi és ember ideális magaslaton áll. Ezek a fenolt erényei váltják ki a mélységes tiszteletnek és szeretetnek azokat a szívből jövő érzéseit, melyekkel vallás különbség nélkül mindannyian az ő személye iránt viseltetünk. Ezeknek az őszinte érzelmeknek virágait juttassuk el ma ő hozzá^ hogy befonódva martyr koszorújába könnyebbé tegyék a fájdalmas tövisek elviselését. Tisztelettel indítványom: mondja ki a vármegyének igen tisztelt közgyűlése, hogy mai jubiláns ünnepén hódolatteijes szeretettel üdvözli az agg főpásztort és Isten bőséges áldását esedezi le életére, egyúttal megbízza a vármegye mélyen tisztelt alispánját ezen határozatának foganatosítására. Egyhangú helyeslés fogadta Szu- nányi képviselő szavait s a közgyűlés határozatából az alispán elküldte táviratát a Szatmáron éppen e napon jubiláló püspökhöz s ugyancsak táviratban üdvözölte Rakovszky belügyminisztert.- A napirendet minden különösebb esemény nélkül tárgyalta le ezután a közgyűlés. ifasuiilával összeszurkálta a feleságát, azután felakasztotta magát egy beregsurányl öregember. A .Szatmár és Bereg* tudósítása. — Oláh Mihály beregsurányi föld- mives ember szeptember 2l-én éjjel felakasztotta magát. Az öngyilkosságot csak reggel vették észre, amikorra O.áh Minály teste már teljesen kihűlt. Az esetről tudósítónk a következőket jelenti : Oiáh Mihály 56 éves beregsurányi földmives már évtizedek óta rossz viszonyban élt a feleségével, akivel szeptember 2l-én ismét ösz- szeveszett és az asszonyt a veszekedés hevében vasvillával annyira összeszurkálta, hogy az azóta eszméletlenül fekszik lakásán. Oláhot a veszekedés annyira felizgatta, hogy elhatározta, hogy régóta tervezett öngyilkosságát végrehajtja. Előbb azonban asztalhoz ült és két darab papirosra ceruzával a következő levelet irta: Mélyen tisztelt felebarátaim l Ezer bocsánatot kérek mindenkitől, akivel e községben éltem, ne csudálkozzanak ezen elszánt csúnya halálomon, mert a házas életemnek 33 évében vagyok, de ennek több mint a fele pokoli gyötrelem volt. Amig lehetet tűrtem, de tovább nem lehetet, mert mégis az öreg koromhoz már meg az és sok dolgomhoz, hogy a feleség a tél utóján két nétig nem főzöt és addig nem ettem főt ételt, most augusztus első hetitől, ha én bementem, ő kiment és ha valamikor dologból hazamentem, ha otthon nem volt, legalább azt modnta volna, te kutya ott a fazigba az étel egyél: De, hogy akkor kiment és, ha magamtól nozányultam, akkor gúnyolt es átkozódott, igy hogy ne legyen köztünk mindig veszedelem, etem kenyeret. De, hogy mindig száraz koszton dolgozni és a sok piszkot, átkot hallgatni, a<kor jobb meghalni úgyis egyszer meg Kell halni. Mert nogy én csak a pernek éljek, mert neki szándéka csak a per és az osz- íozás. amit tud a község is, hogy csak a vagyonért jöt hozám, amit tőlem el is erőszakolt még a szüleivel. Hitem nekije, hogy majd jobb családi életünk lesz, de az nem volt, sőt most különösen valami egy éve mindig oszfozot volna, mit meg is kezdet, beperelt és azt hite, hogy én majd ügyvédet fogadok és perbe keveredünk. De én perelni nem akartam és nem akarok, mert férj és feleség közt bíráskodást csak az egy jó Isten tudna és az nagyobb véttek is, mint meghalni igy. Igaz, hogy most rosszat tetem, mert nagyon megvertem. De sajnálom is, kértem tőle engedel- met. De az hasztalan. De azért ál- gya meg az Isten kedves öcséim, felkérlek beneteket, hogy a legszegényebb temetést rendezétek és a feleségemtől egy szóval sem búcsúzom. De mástól se. Most jelen pénzem nincs, mert az adóba adtam két milliót, ügy ahogy lehet csináljátok. Külön papirra Írva a következőket intézi a községi elöljárósághoz: Alázattal kérem a tek. elöljáróságot, a felboncolást ne engedjék és nincs is rá szükség és az öcsé- imnek meghagyom, hogy minél csekéjebb temetést tegyenek, ügy sem maradt sémi készpénzem, mert az adóba adtam. Senkinek nem tartozom. És József öcsémet tudatom, hogy Hácsa Józsefnek adtam 200.000 azaz Kettőszázezer koronát azért, hogy vállalt egy pár csizmát nekem csinálni és ezt csináltasd magadnak, még adói neki 80000 koronát mert két száz nyolcvan ezerért vállalta. Csináltassál magadnak. Juhász Józsefnél van 300.500 korona, Oiáh Berlinéi van 100 800 ezer korona, Kázrnér Józsinál 25 ezer korona. Keresztet abból a kutágasból csináltasatok, akit kifaragtattam. Amint befejezte a levélírást, bement a fásszinben és annak tetőgerendájára egy ruhaszárító kötéllel felakasztotta magát. Az öngyilkosságot a hozzátartozók vették észre, akik nyomban levágták, de az életunt emberen már nem lehetett segíteni. A liaiisMk írtétemaHse. A hadikölcsönök felértékelésé« ről forgalomba került hírek hatása alatt az utóbbi hetekben nagy spekulációs játék indult meg a budapesti tőzsdén hadikölcsönök- ben, amelyeknek árfolyama nap- ról-napra emelkedik. Egyes címletekben az árfolyamok már elérték a hadikölcsönök aranyértékének egy százalékát. A hónap elején a 696 os kölcsön még a névérték 58 szorosán állott, most az árfolyam 145—150 szerese a névértéknek. A 100 koronás névértékű hadi- kölcsön meghaladja a 15000 korona árfolyamot. Papirszükségletét a „Szatmár és Bereg“ Vasut-utcai üzletében szerezze be. Eíső Szatfflárvárólegyei Temetkezési Vállalat Mátészalka. A Mónus Káimán-féle TEMETKEZÉSI VÁLLALATOT ÁTVETTEM s azt mindeu igénynek megfelelően felújítva berendeztem. Kossuth-utca 445 szám. SZABÓ ISTVÁN, Telefon 64 szám. Fizessen elő a „Szatmár és Bereg“ hetilapra. A níroirii közgyűlés tfo>' , jubiláld Boromisza püspöki , betegségéböUtemi Kör rsz1 iieliipinisztert. Szubí erenc beszéde , jubileumát ünneplő Boromisza Tibor szatmá munkájáról — Üdvözlő távirat a lábbadozó Rakovszky Iván belügyminiszternek. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. —
