Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-10-03 / 41. szám
2-lk oldal. SZATMAR és BEREO 1926. október 3-án. Szohányi Ferenc csenged képviselő beszámoló koraija kerületében. A „Szatmár és Beteg* eredeti tudósítása Vannak képviselők, akik színes külsőségek s nagy politikai beszá' mólók keretében tájékoztatják választóikat a politikai helyzetről sa maguk törvényhozói munkájáról. És vannak képviselők, akik csendben, faluról falura járva teszik ugyanezt, hogy szemtől-szembe választókkal őszintébben lássák a helyzetet. Szuhányi Ferenc gazdasági főtanácsos, a csengeri kerület képviselője szeptember elején kezdte meg ilyen látogató körútját választói között. Előbb Nagvgécen járt, majd 8 án Csegöldöt és Csengersimát kereste fei, 16 án pedig Szamossályi, Her- mánszeg, Szamostatárfalva és Sza mosbecs községeket. Szept 19 én d. e. Porcsalmán, délután Tyúkodon volt, 26 án délelőtt pedig Szatmár ököritón és délután Rápolton. E heti programmja keretében Zajta, Rozsály, Méhtelek, Gsrboic, Kis- és Nagyhódos, Tisztaberek, Császló és Gzcsály községeket látogatja meg A képviselőt mindenütt meleg szeretettel fogadták. Választói nagy számban összejöttek s általános figyelemmel hallgatták képviselőjük beszámolóját. Beszédében Szuhányi képviselő összehasonlította a mai helyzetet a választások idején uralkodott ál a- pótokkal. Választóinak ő a konszolidáció munkájának elősegítését Ígérte s ha tárgyilagosan bíráljuk a dolgokat, el kell ismeri"k, hogy azóta a belső rend teljes< a megszilárdult, leromlott pénzünk megjavu't és ma Európa egyik legstabilabb valutája. Ezzel kapcsolatban a bizonytalan és béna fa dasági helyzet talpraállt és ismét fellendült a vállalkozási kedv. É: e belső szi- lárdulás követkéz menye, hogy a külföld felé tekintélyünk megnövekedett. Á lambáztartásunk ma már feleslegekkel rendelkezik s a külföldi tőkével együtt ez teszi lehetővé a rekonstrukciót az egész vonalon, ami nrrcsak a produktiv munka szempontjából fontos, hanem azéit is, hogy egyre több és több munkaalkalmat biztosit. Nem mondhatjuk, hogy minden baj megszűnt, meri hiszen nagy mélységekből állunk talpra, de a megindult munka reményt ad arra, hogy az általános helyzet napról-napra javulni fog. Nehézségekkel küzdenek az úgynevezett győztes államok is, ezért annál nagyobb az általunk elért eredmény. Két tényezőnek köszönhetjük a helyzetnek ilyen kedvezőre fordulását. Az egyik Bethlen István gróf államférfiul nagysága, amely a külföldi kö csőn és a jóvátétel 20 évre való e'ha- lasztásával lehetővé tette az újjáépítés munkáját, a másik a nemzet, amely páratlan áldozatkészséggel járult hozzá az ország fapra- állásához különösen az adózás terén, amelyben már valóban a végső határig jutottunk. Bármilyen párt és kormány lett volna uralmon, többet nem tehetett volna. Most már a terhek könnyítésének kell jönni. A mi vidékünk különösen visel olyan terheket, amelyek földrajzi helyzetéből erednek termelt javai értékesítésénél és az árubeszerzés kérdésében. Éppen ezért a vasúti fuvardíjak nivellálása egyik iegfontosabb teendőnk, hogy megszűnjön a mai hátrányos helyzet. Ebben a dologban ő tevénykedik és parlamenti felszólalásaiban foglalkozik vele s legközelebb Gróf Almássy Imrével az Országos Mező- gazdasági Kamara elnökével tesz lépéseket ilyen irányban. Btszédében hangsúlyozta még Szuhányi képviselő a nemzeti politika szükségességét, szemben a nemzetközi irányzatokkal s fejtegetéseit mindenütt általános tetszés fogadta. Beszámoló beszédei után meghallgatta választói panaszát és segítségét Ígérte ügyes-bajos dolgaikban. flkióber 17-én lesz ez idei vármegyei lóverseny. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Az őszi napok nevezetes eseménye minden esztendőben a megyei lóverseny. Az idén okt. 17-én tartja meg a Szatmárvármegyei Lóverseny Egylet szokásos évi lóversenyét a Csikóhegy melletti pá- iyán. A verseny a levente versennyel kezdődik déli egy órakor s ezen részt vehetnek szatmarmegyei kisgazdák lovai leventék áital szőrin lovagolva, sikverseny, táv. kb 1200 m. Első díj 800.000 K, második 400 000 K. harmadik 200 000 K. Nevezni a verseny előtt egy negyedórával lehet Lesz még a szokásos három telivér verseny, sik-, gát-, s akadály. Azután a szatmárme- gyei félvér mének s kancák számára tenyészverseny s végül a Hölgyek dija. Vadászverseny szintén félvérek számára, melyben az idén nemcsak ur- lovasok, de hölgyek is lova goihatnak. Nevezési határnap október 5*ikén este 6 óra, A félvérver senyekre a verseny napján dél* ig is lehet nevezni dupla neve zési dijjai, A nevezések s lakás iránti kérelmek a versenyegylet titkárához, Kovácsy árpádhoz intézendők, Mátészalka, (Megyeháza) címre. Egy tarpai brutális férj súlyosan bántalmazta áldott állapotban lévő feleségét. Esze Ferenc tarpai lakos ittas állapotban megverte áldot állapotban lévő feleségét. A szegény asszony ágynak esett és férje brutálitásának kínzó fájdalommal járó koraszülés lett a következménye. A kegyetlen férj ellen megindult a bűnvádi eljárás, amelynek során bizonyítást nyert, hogy Esze Ferenc állandóan komiszul bánik a családjával s feleségét meg felserdült fiát is állandóan üti. veri. Pemetefúcukorka NEKED ÍROK. Gyűlnek egyre a levelek, amelyeket hozzád írtam, melyekben kacagtam, sírtam és elküldeni nem merek. Mindegyik lelkem egy része, mindegyik egy-egy ékszer, de nincsen méltó helye — enyém marad s úgy vész el. De azért írok minden este. Hogy így van, te azt nem akartad. Az arcodat félőn betakartad mindig, ha idegen szem leste S ha írás közben felsírok — csendes vigasztalást ad, szeretted a szavaimat, — s most is hozzád, neked írok. Budapest VICENTY G YÖRG Y Hogyan épült tájával a lel évszázadok mim- za? — A .Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — A trianoni békével kettészakított vármegyénk megyeszékhelyének Szatmárra történt áthelyezésével végkép eldőlt az a félszázados harc, amelyet Szatmár és Nagykároly harcolt a megyeszékhelyért. Fájdalom, a küzdelembe ideáiról nem szólhattunk bele, ehelyett emlékezésül régi, avuit Írásokat böngészünk, amelyek ismertetik a székhely kérdés történetét. Latin és magyar nyelvű Írások között kutatgatva megtalálunk egy jelentést, amely 1857 október 6-án kelt, tehát 100 évvel ezelőtt. Ez a latin nyelvű Írás a vár megye jelentése a magyar királyi helytartótanácshoz, annak rendeletére és visszamenően tesz jelentést a nagykárolyi vármegyei székház építkezésének haladásáról. Az uj megyeháza terve 1798 ból származik és a vármegye részéről tett felterjesztés és tervezet jóváhagyást nyert. A tervezet szerint a már meglévő épületekhez uj „szál la“ (nagyterem) és levéltár volt építendő. Akőzbenjött háborúk következtében erősen megnövekedett közterhek (a Napóleoni háborúk kora) azonban évről évre növekedtek és a már úgyis túlságosan igénybe vett adózó nép kímélése végett a jóváhagyott tervek végrehajtását év- ről-évre halasztani kellett. — Az igy meg nem valósi tott terv is kicsinynek bizonyult az évek múltán és az uj tervet egy még újabbal kellett kicserélni, amelyet 1810 ben és 1811 ben hagyott jóvá a helytartótanács. Az igazítások és bővítések az előbbi tervvel szemben megnagyobbították az építendő levéltár tervét és hozzávették egy házipénztár és a vármegyei tiszti ügyészi hivatal felépítését. E legújabb tervezetet és az arra vonatkozó költségvetést 1813 már cius 13-án terjesztette fe! és a helytartótanács 1813 október 5-én hagyta helyben 28110 szám alatt és kiutalt a vármegyei házipénztárból 16259 forint 95 és egynegyed krajcárt a megyeháza uj részeinek felépítése céljára. Az uj terv végrehajtása iránti építő munkálatok 1821-ben kezdődtek meg egyszerre nagy darab területen, Ezeken a tervbevett építkezése* ken kivül azonban uj építkezések szüksége is merült fel. Hátra volt még a megyei székház épületének nyugati szárnya az uj levéltár, amely sokkal nagyobb kellett, hogy legyen az addig meg* tévőnél, valamint a levéltár és a hivatal közötti szárny felépítése. A megye rendjei látván és megfontolván azt, hogy a pénz értéké nek nagy lecsökkenése (a nagy devalváció), a kassza szegénysége, valamint az adózó nép túlterhelt sége következtében a terv az arra engedélyezett összegből végre nem hajtható, a főispán előterjesztésére egyhangúan elhatározták, hogy mindent, ami az engedélyezett összegen felül szükséges az építkezésre, a sajátjukból pótolják. E célból a következő megyegyülésen a jelenlevő rendek megajánlották, hogy a nemesek és földesurak bőven, részben természetben és anyagokban, részben pénzzel nevezetes alapítást tesznek. Azonkívül az egész tisztviselői kar — „totus magistratus“ — önként felajánlotta az építkezés céljaira egy terminusos(- hihetően egy havi—) rendes ;izetését az 1823—24 évről. A felajánlásra jó példát mutatott a főispán, aki egy évi fizetésének egyharmadészét ajánlotta fel az építkezésre így épül fel az uj levéltár és imaház, hat elkülönített börtön, amelyekből egy börtön épült az úri emberek részére, egy a nők részé» re és egy rabkórházi célokra. Ugyancsak felépült a börtönfel- ügyelői lakás és a főügyészi hivatal is. Amig még hátra van — Írja a jelentés — az, mint remélhető, végre fog hajtatni a következő évben (1828 ban), Ami a költségeket illeti, a pénztárban van még 5000 forint az önkéntes ad' m -nyokból összegyűjtött pénzből azon az elköltött összegen kivül, amit a helytartótanács a gyűjtésekből az építkezésekre engedélyezett és amit fel is használtak, A jelentést a vármegye részéről Izsák Sámuel irta alá 1827 október 6-án. Érdekes adatok találhatók
