Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-07-11 / 29. szám

2-ik oldal. SZATMAR és BEREO 1926. julius 11-én. beesett, száraz, kilátástalan nézést, látó. okos embereknek az arcában is láttam ott, Nagypeleske falujá­ban. Láttam a vezetés nélkül ma­radt népet, a nyelveszakitott be­csületes falusi népet. Hogy a gfyermek köszönni se tudjon az apjának . . . Íme, a nép egyszerű kifejezésével elmondva, idevezet az, ha a nyelvi sorsból Megírtuk már lapunkban, hogy Barthós Andor dr volt államtitkár, a mátészalkai kerület kiváló nem­zetgyűlési képviselője kerületébe érkezett s bejárja az egyes közsé­geket. E héten Nyirvasvdri községbe Molnár Dezső körjegyző kíséreté­ben érkezett meg. A községházán a község vezető emberei fogadták- Huszti György üdvözölte a képvi­selőt, később pedig Mulega Emil tanító fejezte ki elismerését s biz­tosította a község választóinak ön* zetlen bizalmáról. Dr Barthos An­dor képviselő válaszában megje­lölte az útépítés és a vasúti forga­lom tekintetében elért eredményt, egyúttal buzdította a község lakos­ságát, hogy az egyoldalú gazdálko­dás mellett méhészettel, selyem tenyésztéssel és esetleg házi ipar­ral is foglalkozzanak.. Ezután a képviselő julius 1 én délután Turzán József gk. lelkész kíséretében Hodász községbe uta­zott, ahol Müller János jegyző és Krrcsfalussy Gyula, Fiedler Lajos és Hetey Elek társaságában a köz­ségházánál egybegyült nagyszámú kisgazda és földmivelő fogadta. — Másnap részt vett a dr Szarka Sán dór tanácselnök áltál lefolytatott földár megállapító egyeztető tár­gyaláson. Julius hó 3 án Kricsfalusy Gyula kíséretében Nyirders községet láto­gatta meg, ahol Ruttkay Sándor gk. lelkész és vitéz Komlósy Já­nos a leventék élén üdvözölte. Az üdvözlés után az elemi iskolában egybegyült kisgazdák és földműve­sek előadták kívánságaikat, majd a képviselő velők barátságosan el­beszélgetett. Majd aznap délután Szilágyi Lajos, dr Puky József vár­megyei aljegyző és dr Tatár Andor aljegyző társaságában átránduítak Kdntorjánosi községbe, melynek ha­tárán a levente csapat élén Tóth Béla főoktató lelkes beszéddel üd­vözölte dr Barthos Andor képvise­lőt, ki a beszédre röviden válaszolt s a leventékhez hazafias buzdító beszédet tartott. Julius hó 4-én az Istentisztelet után a ref. iskolában gyűlt össze Kántorjánosi községnek szine-java. Gönczy József ref. lel­kész hosszabb beszédben üdvözöl­te a választó közönség nevében a képviselőt, aki a parlamenti szüne­tet nem pihenésre, hanem választói meglátogatására forditja s egyúttal felkérte a népszerű képviselőt, hogy Kántorjánosi községnek és vidékének ki akarnak szakítani valakiket Nem szabad igy bánni a néppel, hatal masok. Lélekből lélekkel vissza kell adni mindenkinek a lelkét, meg az életét. Mert a nagypeles kei szomorú népszóból azt is meg lehet érteni, hogy nemcsak a nem zet él a nyelvében, hanem nyelvé­ben él az ember is. óhaját, hogy Nyírbátor és Nyirbakta közt vasút létesittessék, pártfogásá­ba vegye és tájékoztassa a közön­séget a tennivalókról. A következő napon a képviselő Nyírmeggyes községbe látogatott .el, ahol őt Tukacs Lajos ref. espe rés kalauzolta és Papp József fő jegyző a községet érdeklő köz­ügyekről tájékoztatta. Julius hó 6'án Gebe községházá­ban. Papp József kör jegyző, az adó ügyi jegyző, valamint Szigeti Gyu­la ref. lelkész fogadták. Szigeti Gyula elismerését fejezte ki a kép viselő működésével szemben és ki­jelentette, hogy a választó közön­ség a képviselő mellett ki fog tar­tani. Julius hó 8-án dr Barthos Andor Nyirparasznya községébe látogatott el, Király István ref. lelkésszel együtt a községben Fekésházy Jenő ref. lelkész, Dobránszky Sándor gk. lelkész és Pindzsu Ferenc községi főbíró fogadták. Dobránszky Sán­dor következő beszédet intézte a képviselőhöz : „Szivünk egész melegével üdvöz­lünk szeretett képviselőnk azon el­évülhetetlen érdemdús munkássá­godért, melyet úgy választókerüle­tünk, mint a haza boldogulására és jobb jövőjére a multpan kifej­teni kegyeskedtél. Megmutattad azt, hogy biztos kezekbe tettük le be­cses személyedben kerületünk gyep­lőjét, komoly, higgadt politikai ér­zékeddel és hatalmas nemzetgyűlési felszólalásaiddal nevedet dicsővé és közszeretetté tetted magadat. Biztosítunk tántorithatatlan bizal­munkkal a jövőben is, mert csak is ily munkásság mellett várhatjuk hazánk s igy mindnyájunk boldo­gabb jövőjét. Isten éltessen, tartson és óvjon meg mindnyájunk örö­mére.“ Az nap este Ópályi községében Belovics Miklós gk. lelkész, majd utána Király István ref. lelkész lel kés beszédekkel méltatták a képvi. selőnek parlamenti működését, bi­zalmukat és elismerésüket fejezték ki a kerület mindennemű közügyé­ben kifejtett eredményes munkál­kodásáért és kijelentették, hogy a választók a jövőben sem fognak a képviselőjüktől eltántorodni. Julius hó 9 én a vármegyei jegy­zői egyesület választmányi ülésén vett részt. Julius hó 10-én a képviselő Nagy­dobos községbe szállt ki, vasárnap pedig llk, hétfőn Vitka, kedden Olcsva és Olcsvaapáti szerdán Szamosszeg és Szamoskér, csütör­tökön Tunyog és Győrtelek, pénte­ken Kocsord és Nyircsaholy, szom­baton és vasárnap Nagyecsed köz­séget látogatja meg. A díszpolgári oklevélhez. — Tiszaháti levél. — Az okleveleknek egy különleges fajtája. Ez tudniillik a fix fizetésű kenyérkeresésnek egyik elmaradha taíian kelléke. Megszerzése sok­szor nagyon körülményes. Legálta* lánosabban úgy történik, hogy na­gyon komoly emberek néha okos kérdéseire stante pede tudás ide, tudás oda, de válaszolni kell. Vol­tak idők és körülmények, amikor szöszön boron is adták, ha t i. vagyon kellett egy-egy nagyobb álláshoz. Újabban azonban csak ez után adják az állást, ha van B) listás üres hely. A díszpolgári oklevél más. Eh­hez először mindig állás kell. Jó állás és az állásban jó megállás. Munka kell hozzá, többnyire meg­feszített, tudás kell hozzá s több­nyire nem kis kaliberű. És kell hozzá egy aranykorona is: a siker aranykoronája. Kérni nem lehet, sőt akarni is kevés. Nem kérdeznek, előre felelni kell, aztán magálól terem Bizo nyos kör vagy közösség elismeré­sének és bizalmának spontán meg­nyilvánulása lévén, becse, disze an­nál nagyobb, minél nagyobb kö­zösség lelke termeli ki. Sugár az arra méltó fejére, útjára, az azt nyújtók benne vetett hitének, bi­zalmának sugára. Érdemet elösmer, érdemre ösztönöz. Tisztes motí­vuma keletkezésének csak az le­het, ha az azt nyújtó közösség ér­dek nélkül adja elösmerésül, bizta­tásul, sőt kötelező ígéretül: tisztel­lek, szeretlek, hiszek Benned . . . követlek 1 így, de csak igy erőforrás a meg­tiszteltnek. Ha megrendült a hit, mely szülte a díszpolgári okleve­let, ha becézgetni kell még vala­mivel az ilyen módon kifejezésre juttatott elismerést, bizalmat, ak­kor megszűnt a díszpolgári oklevél értéke. Gyakorlati értéke úgy sincs s erkölcsiség nélkül papír. Ezeket csak azért mondom el, mert a hármas .Hát* Tisza—Túr—- Erdőhát most adta át 39 községé­nek díszpolgári oklevelét a magyar miniszterelnöknek, gróf-Bethlennek. Nem kérte. Adtuk. Szívesen fogadta. A kegyelmes u- elvitathatlanul örült neki. Mikor átvette, gondos-ráncolt homloka kisimult, szeme felragyo­gott, szive megnyílt, szavaiból bi­zalom, erő, okos tervszerűség áradt ki. Úgy vette, amint kellett: erő' forrásnak, további útjára sugárnak, egy mellette kitartó közösség ön­kéntes kötelezvényének: hiszünk Benned . . . követünk 1 . . : Vájjon igy gondoljuk-e ezt az ügyet mi „hátiak“. Ha nem? ter­meljünk inkább tiszaháti búzát, ne díszpolgári okleveleket. Vájjon érezzük-e, tudjuk-e, mire szegőd­tünk el, milyen kemény hitvallást és Ígéretet tettünk gróf Bethlennek ezzel a művésziesen díszes Írással ? * A nagyszerű Vass kegyelmes ur is ilyen szellemben beszélt az át­adást követő vacsorán tartott, ki­provokált remek dikciójában a dísz­polgári oklevelek tömeggyártásá röl, amelyre vonatkozólag hallót tam egy mesét. Egy legénynek egy boldog kis lány a húsvéti megön- tűzésért összes 30—40 himesét odaadta. Persze, hogy a legénynek sok volt ez a nagy készség s ki­nevette. De kérdés — és ez vág jobban a mi esetünkre : mit csinál a iegény, ha 30-40 leány súg össze és adnak együtt egy, mond egy gyönyörű himest a legénynek? He Ugyancsak Vass kegyelmes ur ezt mondotta egy helyen ebben a dikcióban: „mi magyarok vagy katholikusok lennénk, vagy protes­tánsok, csak egyek lennénk!“ De hiszen mi szegény, sokat próbált magyarok egyszer már beláttuk ennek a tételnek helyes voltát. Páz­mány atya előtt. Megpróbáltuk. Nem vált be, hogy 3 főnemes ma­radt csak kathoiikusnak. Kár volna, nincs is rá időnk nvjst épen az ellenpróbát megtenni. Eleget kísér­letezgettünk mostanában erre is, arra is, politikában és vallásban is. Egyelőre csak feküdjünk talán neki a jó keresztyénség és jó ha­zafiasság problémáinak?! * Különben pedig a küldöttség útja, majd Pest megszállása a szat­máriak részéről remekül sikerült. Gratulálunk a szervezésért. Köszö­net szeretetreméltó főispánunknak, főszolgabiránknak, hogy oly ked­vesen forgolódtak körülöttünk. Védtek, vezettek s eleitől fogva gardíroztak bennünket. Hazajövet nem voltak velünk s tán épen ezért kellett a csapatnak keserűen megtapasztalni, hogy zsugorodik össze Budapesttől Mátészalkáig egy hordó sör egy pohárrá? És hogy érdemes Budapest nyugati pálya­udvaron banánt kicsibe vásárolni ?1 (Tudakozódni lehet: Bónis bátyánk és Márton az oroszi adressel) Tiszaháti. Az aranka kötelező irtása tár­gyában alkotott vármegyei sza­bályrendeletet aföldmivelésügyi mi niszter jóváhagyta s az most lépett életbe. A szabályrendelet kimond­ja, hogy a magkereskedéssel foglal­kozó vállalatok, üzletek és magáno- sok valamint olyan magtermelők,, kik lóhere vagy lucerna magot ve­tés céljaira elárusítanak, csak ha­tóságilag ólomzárolt vetőmagot hoz­hatnak forgalomba. Az aranka megjelenésekor akár lóherében, lu- cérnában, réten, legelőn vagy egyéb helyen mutatkozna, azonnal kiir­tandó és az irtás addig és annyi­szor ismétlendő, amig az aranka teljesen ki nem pusztul. Az aranka mentes magtermelés biztosítása vé­gett minden termelő, minden év augusztus hó 1-ig a községi elöl­járóságnál bejelenteni tartozik, bői és mekkora területen szándékozik lóhere vagy lucerna magot termel­ni. Az aranka mentességet a járási gazdasági felügyelő ellenőrzi s a községi elöljáróság utján a még arankás foltok kiirtása iránt intéz­kedik. Kihágást követ el és 10,000 koronától 1 000 000 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntettetik az, aki a szabályrendelet valamely ren­delkezését megszegi, vagy kijátsza, vagy annak megszegését megkísér­li, valamint mindaz, aki a hatósági ellenőrzést bármiképen megakadá­lyozza. Dr Sarthos Andor képviselő látogató otja kerületében. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom