Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-05-23 / 22. szám
Mátészalka, 1926. május 23. Ara 2500 korona. VI. évfolyam,! 22. szám POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZ DASA'GI EB HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38, szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Berea“ Nyomda- és Lapkiadó Részrfflytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 60.000 K. Negyed évre 30000 K. Ä vármegyei törvényhatóság állást foglalt a Rákóczi emlékmű létesítése mellett. Dr Bocr Endrét választotta a közgyűlés vármegyei főjegyzővé. — Ft megüresedett szolgabirói állást dr Fogarassy György főispáni titkár foglalja el. — A .Szatmár és Bereg» eredeti tudósítása. — Pünkösdi gondolatok. Mátészalka, május 22. Jó nehány esztendeje már, hogy Csonkamagyarország népének nincs igazi ünnepe. Szomorúan kell bevalianunk, hogy a háború utáni évek ünnepei nemcsak, hogy semmi örömet nem hoztak számunkra, hanem a gondok fokozásával elvették még azt a kevés nyugalmat is, ami megmaradt pénzkereső hajszánk utáni pihenésünkben. Elvesztettük a háborút, át- viharzott rajtunk két forradalom pusztító szele s az össze* omlást követő föiépülésben megtanultunk egy furcsa szót • szanálás. Tagadhatatlan, hogy szükségünk van a szanálás alatt értendő fölépítésre, szükségünk van arra, hogy megcsonkított, magárahagyott és ellenségektől körülövezett hazánk újjáépüljön és fölvehesse ismét azt a vezető pozíciót, melyet a középeurópai államok sorában eddig is magáénak mondhatott, de nem tagadhatjuk viszont azt sem, hogy éppen ez az ujjáépités követeli meg tőlünk, hogy napi gondjaink fokozása mellett, még lemondjunk ünnepeink örömeiről is. Nem akarjuk evvel azt mondani, hogy nekünk magyaroknak már nem lehet reményünk régi ünnepeink igazi visszatérésében. Ellenkezően a sok nyomorúságon és szenvedésen át könnyes szemekkel is látjuk, hogy visszatérnek még a mi igazi ünnepeink, hogy talpra fogunk még állani és hogy lesz alkalmunk még visszaadni azt a kölcsönt, melyet kénytelen-kelletlen ránk erőszakoltak a hatalmi tébolyban megrészegedett elleneink. De addig mégtürnük és szenvednünk kell. Addig még nagyon sok ünnepünk fog veszendőbe menni. Az eljövendő ünnepek reményében azonban könnyebb lesz már részünkre a várakozás. (sl) Vármegyénk törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt tartottz tavaszi rendes közgyűlését, amelyen a bizottsági tagok nagy számban, körülbelül százötvenen jelentek meg. Az elnöklő Péchy László főispán a bizottsági tagok üdvözlése után lelkes szavakkal hódolt a nagy fejedelem, 11. Rákóczi Ferenc emlékének, születése 250 éves évfordulója alkalmából. A törvfnyhatóság méltón hódolhat a nagy fejedelemnek — mondotta a főispán annak a szabadsághősnek, aki önzetlenül küzdött a nemzet füg getlenségéért és szabadságáért s azokért mindent feláldozott. Hogy ez a hősi szabadságharc nem sikerülhetett, nem rajta múlt, mert az a nemzeti ősi átok hibája. Különösen méltón hódolhat nemzeti rajongással vitézi alakjának, nemes lelkének és szellemének az a három hozzá mindig hü törvényhatóság, amelynek csonka törzséből alakult második „Mohácsunk“ után ez a törvényhatóság. Rákóczi küzdelme innen indult s ha gyászosan is itt ért véget. Vajha az ő szellemében is több szerencsével vihessük diadalra uj nemzeti feltámadásunkat. A közgyűlés napirendjén szerepel Nagyecsed község indítványa Rákóczi emlékének megörökítése tárgyában s ennél a törvényható' sági bizottságnak módjában lesz tettel is kifejezni Rákóczi emlékéhez való ragaszkodását. E:ek után kegyelettel eiparen- tálta a főispán Bakó Béla bereg- vármegyei ny. árvaszéki ülnök, h. elnököt, Csizmadia János győrte* leki kisbirtokost, Rédey István ny. pátyodi jegyzőt és Varga Gyula utbiztost. Következett ezután a napirend letárgyalása, amelynek megkezdésekor kis sorrendi megváltoztatás után Nagyecsed község indítványa került sorra. Berey József ny. ref. esperes szólalt fel Nagyecsed község indítványához s nagy hévvel és lendülettel szónoki készséggel és erővel elevenítette meg a dicső-fejedelem emlékét. „Felszólalásával nem azt akarja — mondotta többek között — mintha kételkednék a közgyűlés hazafias érzéseiben, amely az itt levők szivét- lelkét áthatja, hanem fel akarja hívni a figyelmet a történelmi igazságra is. Amikor az egész or* szágban feigyulnak az áldozati tüzek, arra a fellángoló lelkesedésre gondol, amelyet visszatükrözött Rákóczi minden zászlaja Most szabaddá lett a nemzeti lélek, nem mint ahogy kétszáz évig, emlékezni sem volt szabad reá. A mostani emlékezés, amikor megbénulva és súlyos béklyókban élünk, csak teljesebb erővel keii, hogy rávesse a fényt a nagy nemzeti hősre, aki mai országunkhoz hasonló nagyságú birtokát is feláldozta pro patria et libertate. Nem nézte, hogy ezen a földön ki micsoda nemzetiségű, csak érezte a rabságban élő nép minden gyöt- relmét. Méltó tehát, hogy nagyságának emlékkel áldozzunk. Állítsunk emléket itt a vármegye területén és mert a majtényi síkra nem mehetünk, sem máshová, amelyhez őt valami szorosabban kötötte, a nagyecsedi vár az amely számba jöhet. Ö ezt a várat nagyanyja után örökölte, ide különöskép vonzódott és hogy nem építhette újra, abban a szatmári béke akadályozta meg. Ám száműzhették őt Rodostóba, a kurucok szeretete nem változott. Nagyecsed község népe a fejedelemről mindig szivesen emlékezett, annál is inkább, mert Rákóczi írásos Ígéretet tett az ecse- dieknek, hogy privilégiumaikat megerősiti. De nem a patriotizmus beszél belőle, csak a történelmi igazságoknak akar eleget tenni. Nemzeti nagyjainknak mindnek van szobra csak Rákóczinak nincs e hazában. Erkölcsi kötelessége tehát ennek a vármegyének a kurucok utódainak, hogy az emlékmű itt állíttassák fel. Remény van rá, hogy a kormányhatóságtól is segítséget kapunk. Legyünk büszkék, akik megindítjuk az országos jelentőségűvé váló mozgalmat. Alakuljon bizottság, amely az illetékes körökkel tárgyal és a továbbiakat intézi. A törvényhatóság pedig keresse meg a társtörvényhatóságokat, hogy támogassák a mozgalmat. Berey esperes nagyhatású felszólalása után a közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta s meg is alakította a bizottságot. A tárgysorozaton levő társtörvényhatósági átiratok között magáévá tette a közgyűlés Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vármegyék közönségének átiratát az ifjúságnak az iskolánkivüii kötelező testgyakorlásánál netalán előforduló balesetek és megbetegedések ápolási költségeinek fedezése tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. Zala és Pestvármegyék közönségének átiratát az adóhátralékoknak több évre való felosztása és részletekben való befizetésének engedélyezése és a súlyos adóterhek mérséklése tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. Abauj-Tornavármegye közönségének átiratát a munkásbiztositás reformja tárgyában. Bihar és Baranyavármegyék közönségeinek átiratát a nemzetellenes cselekedetek megrendszabályo- zása tárgyában. Debrecen sz. kir. város közönségének átiratát az anyagbeszerzési központ felállítása ellen. Vasvármegye közönségének át„NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZET! SZABÓ ISTVÁN és TÁRSA Örökittesse meg magát élet nagyságú tali képre olajv agy színesben. Óra- és nyakékfüggök és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autófuvarozási vállalata az ország bármely részében személyszállítást jutányosán eszközöl Érdeklődni lehet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.
