Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
27 216 X 4 864 a példát 216 X 4 800 40 24 félre írom és majd hozzászámítom a tízesekhez. Négyszer egy tizes az 4 tízes, meg 2 tizes az 6 tizes, leírom a vonal alá balról az egyes mellé. Négyszer két százas az 8 százas, leírom balra a tizes mellé. Annak igazolására, hogy ez az írásbeli számolás helyes volt, számítsuk ki fejben is: négyszer kétszáz az nyolcszáz, négyszer tíz az negyven, négyszer hat az huszonnégy: összesen 864. A szorzás következő fokozata a kétjegyű számokkal való írásbeli szorzás; de mielőtt ezt megkezdenénk, okvetlenül szükséges begyakorolnunk a 10-zel, 864 20-szal, 30-cal... stb. való szorzást, mert ennek ismerete szükséges a többi kétjegyű számokkal való szorzás megértéséhez. Minden példát fejben számoltatunk ki, s a kiszámított eredményt, megfordított szorzótársakkal is, tehát két alakban, felírjuk a táblára. A tanulók már tudják, még az előző osztályokból, hogy a szorzótársak megfordítása a szorzás eredményét nem változtatja. Lesznek olyan szorzatok, amiket a tanulók ismernek az egyszeregy táblázatból: 5X10 = 50 10X5== 50 6X10=60 10X6=60 7X10=70 10X7=70 8X10=80 10X8=80 9X10 4X10= 9010X9=90 40 10X4 40 Lesznek azonban olyan példák, amelyeket lépésben haladva kell fejben megoldani. 4 X 30 — ?. így végezzük: „egyszer 30 az 30, kétszer 30 az 60, háromszor harminc az 90, négyszer 30 az 120; felírjuk az elvégzett műveletet két alakban: 4 X 30 = 120, 30 X 4 = 120. Más példa: 3 X 60 = ?. Egyszer 60 az 60, kétszer 60 az 120, háromszor 60 az 180. Fölíriuk az eredményt két alakban: 3 X 60 = 180, 60 X 3 = 180. Ezzel az eljárással egy sereg példát kiszámítunk és felírjuk a táblára így: 3 X 10 = 30 10 X 4 X 10 = 40 10 X 5X10=50 10 X 2 X 50 = 100 50 X 3 X 50 - 150 50 X 4 X 50 - 200 50 X 3 = 30 3 X 20 4 = 40 4 X 20 5 = 50 6 X 20 2 100 4 X 60 3- 150 5 X 60 4- 200 6 X 60- 60 20 X 3 = 60 = 80 20 X 4 = 80 =120 20 X 6 =120- 240 60 X 4 - 240- 300 60 X 5 ' 300 360 60 X 6 - 360 Vezetésünk mellett a tanulók maguk felismerik és ők maguk meg is fogalmazzák a szabályt a következőkép: „ha valamely számot tízzel, hússzal, harminccal... stb. kell szorozni, úgy járunk el, hogy az illető számot megszorozzuk tíz, húsz, harminc... stb. helyett 1-gyel, 2-vel, 3-mal... stb." tehát nem 50-nel szorzunk,
