Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
26 is nagy segítség, hogy egyik eljárás eredménye igazolja a másik eljárás helyességét. A fejbeli kivonás gyakorlása során előkerülnek olyan példák is. amelyekben a kivonandó is háromjegyű szám. Mint említettük, a feladatot a fejszámoláshoz is táblára kell írni, részben azért is, hogy az észbentartást megkönnyítsük. A fejszámolásnál szigorúan megtartsuk azt a sorrendet, hogy először a kivonandó százasait vesszük el az egész kisebbítendőböl, azután a kivonandó tízeseit, végül egyeseit. Pl. 683 — 561 - ?, 683 — 500 = 183, 183 - 60 = 123, 123 — 1 = 122, stb. Mikor a tanulók a kivonás minden fajtáját jól begyakorolták, azontúl folyton gyakorlati példákat dolgoztatunk az év végéig, melyekhez megfelelő anyagot bőven találunk az elemi iskolai példatárakban. A gyakorlati példák számítása közben sűrűn kell alkalmazni a kivonás próbáját, ami abban áll, hogy a maradékot összeadjuk a kivonandóval, s ellenőrizzük, vájjon a kettő összege egyezik-e a kisebbítendővei. Az elemi iskola osztályaiban szigorúan kerülni kell a kivonásnak azt a különös módját, amelynél logikailag a pótló kivonás szerkezetét utánozzák, de művelet közben szóról-szóra az összeadás kisérő szövegét szokták alkalmazni. (Pl. nem azt mondják 5-öt 9-re kipótol 4, hanem öt meg négy az kilenc stb.). A kivonásnak ez a módja a kisérő szövegben nem a használt kifejezések révén, csak a szavak eltérő hangsúlyozásával különbözik az összeadástól. (Öt meg négy az... : a négy szón van a hangsúly, azt tekintik kivonandónak.) Ezért a tanulókat könnyen félrevezeti és megakadályozza abban, hogy a két művelet között különbséget tudjanak tenni. Szorzás. Az írásbeli szorzást olyan példákon kezdjük, amelyeknél a szorzó egyjegyű szám és az egyes részletszorzatok tíznél kisebb számot adnak. Pl. 123 X 2. Az ilyen példák számítását minden előkészítés nélkül el lehet végezni írásban, újság csak a műveleti eredmény részenként való felírásában van. „Kétszer három egyes az 6 egyes, leírom a vonal alá; kétszer 123 x 2 két tizes az 4 tizes, leírom a vonal alá az egyestől ---------b alra; kétszer egy százas az 2 százas : leírom a vonal alá a tízestől balra. A következő fokozatban olyan példákat számítunk, amelyekben az egyik részletszorzat, majd később a többi is, nagyobb számot ad tíznél. 216 X 4 — ? „Négyszer hat egyes az 24 egyes, a 4 egyest leírom a vonal alá, a 2 tízest
