Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
15 szór kell megismételni mindaddig, míg a kifejezés könnyed és biztos használata vérükbe nem ment a tanulóknak. Ne várjuk, hogy már az első példán minden kifejezést megtanulnak a tanulók. Sőt nem is tanácsos valamennyit egyszerre használatba venni. Fokozatosan haladva elegendő, ha év végéig sorra kerítjük és begyakoroljuk az itt sűrítve bemutatott műveleti kifejezéseket. A föntebb bemutatott osztás volt a részelő osztás; egy későbbi órán a bennfoglaló osztást fogjuk magyarázni, ugyancsak a hatos körben. Kirakjuk: háromszor két gesztenye az hat gesztenye. Most ezt mondjuk: „Hányszor van meg a két gesztenye a hat gesztenyében? Háromszor. Hát a három gesztenye hányszor van meg a hat gesztenyében ? Kétszer. Három a hatban O O O hányszor van meg? Kétszer. Kettő a hatban hányszor O O O van meg? Háromszor. Most már ki tudja megmondani, hogy ha két fiú között ki kellene osztani hat gesztenyét, hány gesztenyét kapna mindegyik? Hóimat. Mert egyik kapná ezt a hármat, a másik kapná emezt a hármat. Hátha hat gesztenyét ki kellene osztani három fiú között, mennyit kapna mindegyik ? Kettőt-kettőt. Oszd csak ki, lássuk. (Kiosztja.) Hatot elosztjuk három felé, mi jut egy részre ? Kettő. Azért, mert hatban a kettő megvan háromszor. — Hatban a három megvan kétszer, ha a hatot elosztjuk hárommal, a hányados lesz kettő. Mondjátok utánam: Hatban a kettő megvan háromszor, vagyis ha hatot elosztunk kettővel, a hányados lesz három. Akár egyiket mondjuk, akár a másikat, akár az egyiket csináljuk, akár a másikat, mindig osztást végzünk. Most megtanuljuk, hogyan kell az osztást leírni. Nézzetek ide (irom és mondom) : hatban a három megvan kétszer 6:3 = 2; 6:2 = 3.“ Most arról, amit fölírtunk, minden elképzelhető formában, egymásután sokszor, előmondásunk mellett, az osztály leolvassa az osztás műveleti kifejezéseit. Pl. : a hatot elosztom hárommal, a hányados annyi mint kettő ; a hatot elosztom három felé, kapok kettőt, — hat osztva hárommal, egyenlő kettővel; hatban a három megvan kétszer. Az itt értelmezett példa megint csak nem akarja azt jelenteni, hogy az összes műveleti kifejezéseket már a hatos körben be kell gyakorolni. Csak figyelmeztet arra, hogy miként kapcsoljuk össze az egyjelentésű régebbi és újabb kifejezéseket. A magasabb számkörökben is a szorzást és osztást mindig ebben a sorrendben végezzük. A végrehajtandó szorzást kirakjuk az asztalra a gesztenyéből, vagy kirajzoljuk pontokkal a táblán.
