Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1915
— 8 Ez ev május havának 28. napján ünnepelte a budapesti ev. egyház eperjesi Scholtz Gusztáv püspök úr Öméltóságát abból az alkalomból, hogy e napon töltötte be lelkészt működésének ötvenedik évfordulóját. A tanári kar ez alkalomból felirattal fordult az egyház főpásztorához, mert élő szeretet az, melyet Öméltósága iránt érez: őszinte tisztelet, mellyel bölcsessége és nemes jósága előtt mindenkoron meghajlik. Félévszázados áldásos működésének jótékony hatását egyház és iskola egyaránt érzi s érezzük elsősorban mi: az az intézet, melyet mindenkoron úgy tekintet, mint egyházunk erős várát s éppen ezért mindig fejlődését, haladását munkálta. A legőszintébb tisztelettel és hálatelt szívvel vettünk részt egyházunk apostoli lelkű főpásztorának, iskoláink gondviselő atyjának ezen bensőségteljes lélekemelő ünnepén. Isten áldása kisérje Öméltósága minden szavát, minden tettét, minden lépését! * E helyen említem meg, hogy intézetünk egy tehetséges, szorgalmas és példás magaviseletü növendéke: Szvák Pál II. évés tanulónk január hó 2-án véget vetett életének. Helybeli tanuló volt, aki szüleinél lakott és a gondos szülői vezetés mellett intézetünk egyik legszorgalmasabb növendéke volt. Halála előtt szüleihez, tanáraihoz és tanulótársaihoz egy-egy levelet intézett, melyekben meghatóan búcsúzik azoktól, akikhez e leveleket intézte. Az önmagáról pillanatra megfeledkezett ifjú temetésén részt vett a tanári kar és az ifjúság is. Krcsmárik Endre kollegánk, mint helyettes igazgató lendületes és megható beszéddel búcsúztatta az elhunytat. Sajnáljuk tanítványunkat, mélyen fájlaljuk elvesztőt s őszinte részvéttel vagyunk szülői iránt. Kedves tanítványunk, Isten veled! Tanítói és nevelő munkásságunk. A tanári testület ez évben is nagy gondot fordított a növendékek tanulmányi elő- menetére. A tanári értekezleteken vitattuk meg a növendékek szorgalmának, élőmenetelének ügyét s ennek nyomában járt a szükséges intés, buzdítás, serkentés. E téren a tanári testület eléggé nem dicsérhető egyöntetűséggel, buzgalommal s fáradhatatlansággal működött közre és pedig nemcsak a tanári ér-
