Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1915

téren súlyosan megsérült, ideiglenesen szabadságoltatott és alkalmaztatását kérte. A bizottság mint óraadót alkalmazta folyó évi febbuár 22-től a lefolyt tanév folyamán, mert eset­leges újabb katonai szolgálatra való behívása miatt az egész tanévre szóló állandó alkalmazás kimondható nem volt. Szomorú kötelességet teljesített a tanári kar 19TS. okt. -án, amikor Haviár Dani bizottsági elnök ur édes atyja ne­vét viselő egyetlen fiának hősi halála alkalmából a gyász- háznál testületileg kondoleált, őszinte részvétének és fájdal­mának adva kifejezést a sok megpróbáltatással sújtott apánál. Rettenetes a sors kegyetlen csapása, mely választás nél­kül sújtja a társadalom legkiválóbbjait is; kegyetlen s talán elviselhetetlennek látszó az a fájdalom, mely annak nyomá­ban jár, amidón joggal felsóhajthatunk: „Elhulltanak legjobb­jaink e hosszú harc alatti" De még sem szabad csüggedni, mert mint a sötét éjszakában egy halvány fénysugár meg­nyugvást, reményt, bizalmat kelt, úgy a fájdalomtól lesújtott és megtört lélekben halvány fénysugárként ható és némi meg­nyugvást keltő érzés lehet az a tudat a fájdalomtól megtört apa nemes lelkében, hogy az arany vitézségi éremmel kitün­tetett ifjú mint oroszlán harcolt s mint hős lehelte ki lelkét. . . Most itt pihen ő, ki édes hazánkért, ezért a drága rögért: az aranykalászos rónáért, az ég felé törő hegyek kincseiért; mindenért, ami előttünk szent, ifjú életét kockáztatta, hősies elszántsággal feláldozta. Sírjából e nagy háború győzelmes békéjének hatalmas koszorújához egy szelíd, mosolygás szép virág fog kinyílni... * Szomorú szívvel és őszinte részvéttel vett részt a tanári kar testületileg a testvérintézet: Mocskonyi József főgimn. igazgató nejének 1915. évi november hó 22-iki temetésén. Mint a derült ég nap nélkül, olyan a család anya nélkül. Elvész derűje, elvész éltető melege; ború nehezedik reá, bá- gyasztó sötétség dermesztőleg hat tagjainkra s a szív dobo­gása is pillanatokra meg-megszakad: a fájdalom sötét fellege borítja családi életünk egét. A tiszta ég fényes napját csak órákig takarhatja el a foszlá­nyokban tova-tova vándorló felhő és ha el is tűnik a nap és nem oszt arany színben játszó, enyelgő sugaraival derűt, fényt, meleget s ha ránk is szakad a sötét éjszaka minden terhével a nyomasztó ború : megnyugszunk benne, mert tudjuk, hogy ez a- 6 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom