Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914
42 A tervbe vett katonai kórház céljaira több alkalmas épületet találván a Vörös Kereszt Egyesület Szarvas nagyközségben, a tanítóképző kikerült a számításból s a tanítás, még az előző tanév végén megállapított rendes időben szept. 5-én megkezdődött. A beiratás szept. 1-2- és 3-án folyt le. Ezzel egy- időben volt a gyakorlóiskolai beiratás is. A gyakorlóiskolára vonatkozó részletes jelentés külön fejezetben található. A hagyománynak megfelelő tanévnyitó ünnepélyünket szept. hó 4-én tartottuk, melyen a tanítóképző intéző bizottságának érdemes elnöke, H a v i á r Dániel higgadt, megnyugtató munkára serkentő beszédével sokban hozzájárult ahoz, hogy a könnyen izguló, nyugtalan ifjú kedélyeket józan önuralomra terelje. A tanári kar tagjai, heti óraszámukat jelentékenyen növelve, igyekeztek magokra vállalni távollevő kollegáik tárgyainak ellátását is. Nagyon természetes, hogy ezt csakis órák összevonásával tehették. Örvendetesen tapasztaltuk, hogy a háború folytán támadt kavarodás növendékeink régi létszámát nem csökkentette, sőt jelentékeny emelkedés mutatkozott. A múlt évi 53 növendékkel szemben a 1914 —15-ik tanévfolyamán 7ö-ra emelkedett a növendékek létszáma. Ezen emelkedés magyarázatát két okban találhatni. Első és fő ok volt egyházkerületünk nemes áldozatkészsége, mely 3000 K segélyt juttatott az arra érdemes növendékek számára. Második ok gyanánt vehető pedig ama körülmény, hogy az ország veszélyeztetett pontjain levő intézetek működése kétségessé válván, az országban központi fekvéssel bíró intézetünk legtöbb garanciát nyújtott a tanítás rendes folytatására. Mellesleg megjegyzem, hogy bár nem csekély körzetben kelvén hire ama törekvésnek, mely intézetünket
