Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914

32

Az Alföld neolit-kori kultúrájának leggazdagabb adatait a Tisza menti konyhahulladékhalmok szolgáltatták, igy pl. a csépai, szelevényi, tószegi, szihalmi stb. telepek. Méltán sorakozott ezek mellé az Aranka menti ó-besse- nyői neolit-kori kultúrával biró lelőhely, mely azonkivül erősen helyi jellegű is; teljesen hozzá csatlakozik a Bukova-pusztai telephely is. E kettőhöz viszonyítva úgy a lelőhely topográfiája, mint a leletkörülmények és sok hasonló vonása a leleteknek, az edénydiszités stb. nagyon sok megegyező vonást mutatnak. Érdekes, hogy a békésmegyei Szeghalom környékén átkutatott Kovácshalom, főleg eszközök s az edények szempontjából élesen elüt a szarvasi szintén békésmegyei ősteleptől s ott a szarvasinál egészen más őskori kultúrát kell feltételeznünk, fejletlen keramikával.

Sok vitára s a nemzeti hiúság következtében nem mindig a legtárgyilagosabb feltevésekre adott okot annak megállapítása, hogy vájjon az őskori kultúra kiinduló pontja a déli görög szigetvilág (Trója Mikene) volt e vagy pedig e mivelődési áramlat északról jött még Görögországba is ? A sátoraljaújhelyi teleppel rokon mélyített és festett neolit-kori edénytöredékek feltűnő megegyezést mutatnak a Dnjeper menti telepek leleteivel. A szarvasi ó-temetői mélyített diszü s vörös festésű cserepek s a vörös alapon fekete szalagdisszel ornamentált szappanosi edénytöredékek szintén az északi őskori kul- turáramlat mellett szólanak. A szappanosi edények viszont a déli áramlat hatását is erős kifejezésre juttatják.

A Schliemann Henrik által végzett trójai kutatás alkalmával 1872-ben az első romréteg őskorinak bizonyult. Az ottani, durván iszapolt s ásványtörmelékkel kevert anyagú, szabad tűznél jól rosszul égetett edények feketék vagy fényes pirosak. A szappanosi őstelep edényeire csaknem hajszálig reáillik e leírás. Ama kőkori-