Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914
— 3i melyek a hazai neolit-kori telepeken elég gyakoriak, szintén tűzi kutyáknak nevezi. A szappanosi leletek között szintén akadtak ily, nem hálónehezék célját szolgáló agyag- kúpok (III. Tábla. 19. á.) Dr. Truhelka Ciro a Száva mentén Donja—Dolina közelében átkutatott cölöptelepen szintén több ily agyaggulára akadt s ő is csatlakozik ama felfogáshoz, mely hevített állapotban vizforralásra való alkalmasságukat feltételezi. (Arch. Ért. 1909. évf. ápr. szám.) A kisebb, nagyobb gömb, félgömb, tojásdad tál, korsó alakú edények között akadhatni csinosabb formákra és tökéletesebb kidolgozású edények töredékeire is. Egy alig 3 ÍJ; falvastagságú csupor, mely fényesített, barnás, feketés felületű, finoman iszapolt anyagú, valósággal remekbe készült, oly subtilis, gondos munka. A mai kanták formáját szintén megtaláljuk, bár csak töredékekben. (III. Tábla. 32. á.) Igen csinos korsó töredékét mutatja a II. Tábla. 27. ábrája. Igen meglepő formájú volt egy nem simított felületű, de erősen vörös okkerrel festett hatalmas agyaglábos. (III. Tábla. 30. á) A föld súlya több darabra nyomta széjjel a csaknem 40 cm. magas, alul keskenyedő, szájnál kiszélesedő, egyenes oldalú edényt, mely a perem alatt hullámvonal alakú s két harántirányban körbe futó sorban rendezendő mélyített díszekkel ornamentált. A felületéről a vörös festék por alakban válik le. Lehetséges, hogy talán a fényesített felület máza a talaj nedvességének bomlasztó hatására mállott el ? Az egy kulturrétegből álló szappanosi őstelep emlékeinek s magának a lelőhelynek fenti vázlatos, de a leglényegesebbekre kiterjedő ismertetéséből a rendelkezésre álló analógiákkal való kritikai egybevetése alapján a kormeghatározás, a telepnek a neolit-kultura köreiben való elhelyezése s a különböző prehisztorikus kulturáramlatok hatásának megállapítása túlságosan nehéz feladat nem Ieend.
