Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
8 nitó magaviseleté e gyermekben a tehetetlenség iránti megvetés, lekicsinylés érzését suggerálja, természetes, hogy a gyerek örömét leli abban, ha a tanító gorombaságait csintevésekkel megtorolhatja. Mikor két utcagyerek összeakasztkodik, nem az győz, aki erősebb, hanem amelyik rettenthetetlen föllépésével az erősebb fél suggestióját kelti a másikban. Aki ellenben bátortalan és hátráló, az a másik fél bátorságát akaratlanul is fokozza, mert a tétovaság és meghátrálás tapasztalása emberben, állatban az erőbeli fölény öntudatát és a gyáva iránti megvetés érzését szokta sug- gerálni. Ez a magyarázata annak is, miért oly hangosak és követelődzők, miért oly erélyesek a magyar fajjal szemben a nemzetiségek, s viszont miért oly megalkuvó, csittitgató, kérlelő és habozó velük szem- a magyar faj politikája. A nemzetiségi fajok föllépése a magyarságban aggodalmat és megrökönyödést, ez a magaviselet viszont a nemzetiségekben önbizalmat és bátorságot suggerál. A bölcs politikusok már száz esztendeje csudálkoznak azon, hogy miért nem akar beválni a lelki ráhatásokban is ajogászészjárás, melynek módszertana szerint, mint a contractusok stipula- tiojakor, engedményre engedménynek kellene következnie. Ámde minden békülékenységre még vakmerőbb támadás a felelet; nyilvánvaló tehát, s ez méltán kelt nyugtalanságot a jogászgeniekben, — hogy az emberi lélek, akár egyénileg, akár fajilag vizsgáljuk, fránya probléma. — Ha a gyermek megégette, vagy megütötte magát, rendesen a szülő fellépésétől függ, hogy milyen hangulattal reagál az ártalomra. Ha az anya ijedtséget mutat, ölébe kapja és szánakozva végigsimogatja a gyermeket, vigasztalván: „Ne sírjál kicsikém. Jaj, hogy megütötted magadat!" — akkor a gyerek föltétlenül sírva fakadt. Hasonló eset
