Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
38 — jelen tanulmány kiegészíti a sugallástan eddigi eredményeit. Ha nincs külön hypnotismus, mint Bernheim és utána minden szakember állítja, én hozzáteszem, hogy nincs külön suggestibilitás sem, mert a suggal- lásjelenségek a képzetcomplexum, a figyelem és a hangulatreactio összeműködésében találják magyarázatukat. Ha e részfolyamatok magukban ismeretlenek is, legalább tisztázva látjuk azon viszonyt, mely szerint suggestiová szövődnek össze és végül — ez magában is nyereség — kiderült, hogy a suggestibilitás- ban nem rejtőzik újabb, eddig ismeretlen tényező. A suggestionak általam szétválasztott elemeit a sugallás minden fajtájában föltaláljuk, bár természetesen különböző arányú összetételben. Egyik esetben a sugallás képzetcomplexuma, másikban a képzetcomp- lexumot megragadó figyelem, majd meg a dissocialó hangulat jut kifejezettebb szerepléshez. Az olvasmányok által előidézett befolyásban a suggeráló képzeteknek jut a feltűnőbb szerep, bár a képzeteket itt is az érdeklődéssel fölkeltett figyelem ragadja meg, hatásossá pedig ama hangulat teszi, amit a stylus, az irásmodor, a tárgyalás hangja kelt az olvasó lelkében. Az autossuggestio különféle esetében, betegségek be- képzelésekor úgy tetszik, mintha az erősen odaszeg- zett figyelem valósítaná meg a sugalló képzetet. A hysteriások nagyfokú suggestibilitását pedig szembe- tünőleg hangulataik uralkodó működéséből kell kimagyaráznunk. Azonban a legszorgosabb vizsgálattal sem találunk a suggestionak olyan fajtáját, melynek lefolyásában valami új, eddig ismeretlen tényező föltevésére volnánk utalva, és az általunk elemzett három sugallatteljesitő tényező nem szolgálhatna eléget la suggestion sont des phénomenes extraphysiologiqu.es malgré leurs analogies avec certains phénomenes physiologiques.