Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 34 — melyek céljához segítik, ellenben minden gátlóképzetet visszaszorít, illetve megfékez működésében. Ugyanezt mondhatjuk más erős indulatokról is. A gyűlölet csak azon képzetek teljesülését idézi elő, amik óriásra irányulnak, ellenben lekötöz minden olyan képzetet, a mely jótéteményben teljesülne. Nem folytatom tovább a példózgatást, a hangulatok száma úgyis oly véghe- tetlen sok, hogy még a leggazdagabb nyelv is csak egynéhánynak, a legerősebbeknek, tud nevet adni. Csak abban tömöritem az eddig mondottakat, I. hogy minden hagulat kedvez bizonyos képzetcomplexum teljesülésének, 2. hogy minden hangulat megfékezi azon képzetcomplexumot cselekvésinditó hatását, amik a hangulat céljával ellentétes irányúak. A hangulatok száma tömérdek: a legtöbb- ^Síének neve sincs. Szerelem, szeretet, tekintély- tisztelet, hit, alázatosság, aggodalom, gyűlölet, káröröm stb., csak a leggyakoribb hangulatokat nevezik. Éber állapotban mindig érezzük a hangulatot, még ha nincs is rá elnevezésünk. Jelenlevő hangulatunk nem szükségképen egyetlen érzelemből áll: egy uralkodó hangulatban igen sok külömböző érzelem folyhat össze. Hangulatunk úgyszólván minden pillanatban módosul egy kissé, mert a külvilágból és a szervezetünkből érkező ingerek mindenike előidézhet kisebb vagy nagyobb módosulást. Aki öntudatosan akar su- gallani, nagyon ismernie kell, hogy milyen eljárással milyen változást idézhet elő alanya hangulatában, minthogy nem minden hangulat felel meg ugyanazon suggestionak. Épen ezért hibásan értelmezik a suggestion akik a suggestibilitás szót hiszékenységnek fordítják. A hit csak egy fajtája a hangulatnak, s mint ilyen, kiváló sugallatteljesitő tényező, de kívüle rengeteg más hangulat lehet alapja a suggestionak. A
