Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 30 — giti. Ezért a figyelem a suggestionak olyan lényeges kelléke, ami nélkül suggestiot el sem képzelhetünk. Bármily lényeges föltétele is a suggestionak a figyelem közreműködése, magában még nem elegendő. Nincs az a suggestió, mely egyedül a figyelem közreműködése által teljesednék. Minden sugges- tioban kimutatható valamely hangulat dissociativ működése is. A képzetcomplexumok élménnyé vagy cselekvéssé való teljesedését rendszerint ellenmondó képzetcomplexumok és hangulatok jelenléte akadályozza meg. Láttuk, hogy ezek kirekesztésében a figyelemnek milyen nagy szerepe lehet. De a figyelemmel mindig együttműködik valamely hangulat is, mely az ellentétes hangulatokat és képzetkomplexumokat a tudatból szintén kirekeszti. Hogy e két sugallatteljesitő tényező milyen viszonyban van egymással azt nem lehet szabályba foglalni. Némely suggestionál észrevehetőig erősebb a figyelem kirekesztő működése, anélkül hogy a hangulat szerepét nullának tekinthetnénk. Az előző szakaszban felsorolt esetek erről tanúskodnak. De azért ezeknél is kimutatható valamely dissociativ hangulat jelenléte. Némelyiknél a várakozás, másoknál a félelem, avagy a hit hangulata. A drótkerítés autosuggestiojában, úgy tetszik, kizárólag a figyelem teljesítette az önsugallatot. Pedig hozzájárult a hangulat is, mert_kezdettől fogva azt hittem, hogy a kert körül drót kerítés van. Más suggestioban a két sugallatteljesitő tényező működése úgy összekeveredik, hogy nem érezzük ki, melyiknek a szerepe fontosabb, mert maga a hangulat is beolvadni látszik a figyelembe. Ismét vannak esetek, amikben a hangulat kirekesztő functioja annyira előtérbe lép, hogy
