Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 29 — hogysem ment a dolog; kezdtem beletörődni hogy szemem gyöngébb, hogysem odáig elláthatna. Még egy utolsó erőfeszítéssel odaszögeztem figyelmemet, s ime a drótsövény hálózata élénken ‘ szemembe tűnt, amint elhúzódik a háttérben levő tarló előtt. Attól fogva kisebb erőfeszítés is elegendő volt, hogy a dróthálót észrevehessem. El is tökéltem, hogy ezentúl hasonló próbákkal fogom edzeni közellátó szememet a távolnézésre. Másnap véletlenül épen ott ténferegtem, hol a kérdéses drótkerítést tegnap vizsgálgattam, mennyire elámultam, mikor láttam, hogy csak a puszta oszlopok állnak ottan, a drótsövénynek pedig híre sincs. A kerítés érzetét a megfeszített figyelem segítségével (a hitről később lesz szó) autosuggeráltam. Ha az ember tetves baromfit vizsgál vagy férgekkel ellepett emberről hall beszélni, ellenállhatatlanul saját bőrérzeteire fordítja figyelmét s ime azonnal állítja, mintha a férgek légiói mászkálnának ruhája alatt. A hypochondriás hajlamú egyének a legkülömbözőbb nyavalyákat átszenvedik, mert ha figyelmük ráterelődik valamely betegségre, annak tüneteit csakhamar megállapítják magukon is. Orvostanárok állítják, hogy kezdő orvos- tanhallgatók tömegesen jelentkeznek consultatióért mindazon betegségekben, melyeknek kórtani jellemzését végighallgatták. A fölhozott példák eléggé megvilágítják a figyelem szerepét a suggestio folyamatában.*) A legfőbb működése abban áll, hogy a sug- gerált képzetcomplexumot megragadja és visszatartja a tudatban, miáltal annak teljesebbé válását, sőt élménybe vagy cselekménybe való átváltódást előse*) Hasonló működést végez a figyelem más lélektani folyamatokban is, melyeket alig lehet elhatárolni a suggestiötól: assimilatio (Wundt), illu- sio, hallucinatio stb.
