Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 27 mat teremtenek, hogy az autcmatice cselekvéssé valósul? Akárhányszor fölmerül tudatunkban valamely cselekvésképzet, mégsem valósul cselekvéssé: mi akadályozza meg ebben ? Eszembe jut, hogy cigarettára kellene gyújtanom (a cselevéslefolyás képzete), mégsem gyújtok rá, pedig itt van előttem a doboz. A képzetcomplexumnak cselekvéssé valósuld- sát megakadályozza valamely ellenkező képzetcom- plexumnak vagy hangulatnak uralma, mely lelkemet a jelen pillanatban elfoglalja. Pl. eszembe jut ugyanekkor, hogy jó lesz takarékoskodni, vagy megárt a sok dohányzás. Ha egy képzetcomplexum tudatossá lesz, annak cselekvéssé valósulását rendszerint az gátolja meg, hogy kizárólagos uralmát megrontják az ellenmondó képzetcomJexumo!< és hangulatok. A suggestio folyamatában tehát működik még két olyan tényező, melyek a most említett cselekvésgátló akadályokat, az ellenmondó képzetcomplexumokat és hangulatokat hatástalanná teszik, illetve kiszorítják a tudatból. Ezen tényezőket már előbb fölemlítettem, de részletes vizsgálatukra csak most kerül a sor. Valamely képzetcomplexumnak kizárólagos tudatbeli uralmát elősegíti a figyelem és alkalmas hangulat közreműködése. A figyelem működése abban áll, hogy a tudatba tóduló sokféle képzetcomplexum között csak a suggerált képzetcomplexumot ragadja megs ez által annak minél teljesebbé válását elősegíti. Általánosan ismeretes, hogy minél erősebben rászögezzük figyelmünket valamely tudatossá lettképzetcomplexumra annál teljesebbé válik az előttünk minden részletében és annál inkább kiszorulnak tudatunkból a többi képzetek.*) Ezért kell a suggerálónak határozott és meg*) I. Jastrow: La Sllbconscien.ee. Paris. 1908. 47 old. Dr. M. Jahn: Psychologie als Grundwissenschaft der Pädagogik. Leipzig. 1911. 314 old.
