Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1928
— 6 született meg. Az irat az egész patentális küzdelem egyik mester müve. Nem nélkülözi — természetesen — az államfő iránt köteles hódolatteljességet, sőt valósággal fiúi engedelmesség hangján szól; de ami az önkormányzat dolgát illeti, ott hajlíthatatlanul követeli a fejedelemmel szemben is a noli me tangere betartását, mert ahogy kifejezi, „egyházi beléletünk szabályozását és igazgatását, ameddig csak a protestantizmust megtagadni nem akarjuk, másra, mint Isten igéjének lelkűnkben élő törvényére alapítani biztosnak nem látjuk...“ E tekintetben nullává törpülnek előtte a megfélemlítés, de a csábítás eszközei is. A pátens azon rendelkezése is, mely Szarvast püspöki székhellyé avatta, „oly kitüntetés, melyről — írja — nem mondhatjuk el legháiásabb köszönettinket anélkül, hogy legmélyebb tisztelettel kijelentsük, miszerint avval ily feltételek mellett élnünk protestáns hitelveink s a kegyelet, mellyel egyházunk múltján függünk, egyaránt tiltják ...“ A pátens visszavonása, az autonómia „csonkítatlan állapotának“ visszaállítása s mielőbb tartandó zsinat engedélyezésének kérelme képezi a fölirat konklúzióját. E felségfolyamodvány a közvetlenül harcoló nagy egyházi szervezetek oldala mellé állította Szarvast. Ezen előkelő állásának szemléltetése végett ide iklatunk az akkori Protestáns Egyházi és Iskolai Lay-ból1) egy kis statisztikát. December ötödikéig az evangélikusok részéről a következő egyházi szervezetek nyilatkoztak a pátens ellen: A dunántúli superintendentia 192.818 lélekkel. A tiszai „ 161.799 TI A pestmegyei esperesség 41.142 » A liptói „ 34.742 n A pozsony városi „ 9.062 jj A túróczi „ 26.992 Szarvas községe (sic) 17.478 » Nem kevésbbé tanulságos az összeállítás azon része, mely az addig még nem nyilatkozott egyházmegyéket sorolja fel; ezek a „bács,-szerémi, bánáti, barsi, békési levonva Szarvast (sic), budapesti, honti, nógrádi, árvái, mosonyi, nyitrai, pozsonymegyei és a trencséni“ esperességek. Nyilvánosan is kiszerkesztett rebellis! minőségében azután a szarvasi egyház a maga kitartó harci készségének csakhamar számos tanujelét adhatta. Mert az események akkoriban gyorsan fejlődtek, *) Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1859. évf. dec. 13. sz. „Egy kis statisztika“ címen, Ivánka Imre aláírással.
