Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1907

7 korlott nevelőnek gondos szeretetét, miután Benka György 1848. április 3-án meghalt. Utána Jakubovics Soma — a ki később Kemény néven maglódi pap lett — vette át az első évesek vezetését. Különben a szabadságharcz mozgalmai az iskolát sem hagyták érintetlenül; 1848- ban már áprilisban széjjel küldik a tanulóságot, a 48 -49- iki tanév pedig csak 6 hónapos volt, az iskola épületét lefoglalják kórháznak. Egyre-másra hordták ide a bete­geket s ha valamelyik kiszenvedett, levitték a fáskamrába, a szalmára dobták s innen vitték a sirgödörbe. Ez idő­ből sok fegyver és egyéb katonai felszerelés maradt az iskola padlásán. A kis Benka Gyula is dugdosta a tető gerendái közé a Kossuth bankókat. Ezek a viszonyok nem is maradhattak hatás nél­kül a kis Gyula fejlődő lelkére. Árvasága ugyan szerzett neki jóakarókat, pártfogókat, mert az iskola tanárai, ve­zető emberei a tanár árváját az iskola árvájának nézték és szeretettel felkarolták ügyét. De hát szomorú viszo­nyok voltak azok. Az iskolából jóformán csak az épület volt meg, tanárait a szabadságharc széjjel szórta, -mint a kik a nemzet ügyét különféle minőségben segítették elő. A ki pedig itt maradt, annak alig tudták kiszolgál­tatni a fizetését. A viszonyokat jellemzi, hogy Benka Gyula édes anyja a férje után maradt könyvtárat 300 váltóforintért az iskolának adta el, de az árát pénzháiny miatt csak sokára tudta megkapni. Különben az özvegy 1849-ben Csabára költözött édes atyjához, de nem so­káig maradt életben s meghalt 1851-ben, teljes árváknak hagyván itt Gyula és Pali fiait, — a kiknek mindössze 6000 váltó forint maradt apai s anyai örökségképen. A szarvasi főiskola is rendbe jött lassanként. Benka Gyula szerencséjére ide került tanárnak már 1848-ban Szemian Dénes, anyai nagybátyja, s igy volt természe­tes és közeli gyámja, pártfogója. De e mellett a többiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom