Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1907
- 13 talom ily közhasznúságára vetett tekintetnél fogva merek — ámbár a férfi, ki a hazai felsőbb tanpályát már évek előtt végezte, majd huzamosb ideig méltánylás közt nevelősködött és tavai ilyenkor a békési esperességtől cunctis suffragiis tanárrá választatott, szereti az ő szellemének messzebb czélra igyekvését azon szerénységgel jelezni, hogy neve alá folyvást oda írja a „tanuló“ cziinet, — merek mondám, a közlés által sértett szerénység részéről bocsánatra számolni. Szarvas jul. 11. 1862.“ A szarvasi tanszéket az 1862—3. tanév elején foglalta el Benka Gyula s vezette a néptanítóságra készülő VII. VIII. osztályú növendékeket. Mindjárt ez évben lett vezetője a férfi dalkarnak is, mely a főiskola ez évi értesítőjének jelentése szerint „tanárokból, nagyobb ifjakból és a város némely lelkes polgáraiból alakult, mely is hetenkinti két órában tartá gyakorlásait és 22 válogatott egyházi és világi énekmüvet tanult. A férfikar isteni tiszteletek alkalmával gyakrabban működött, azonkívül magánkörökben s egypár hangverseny alkalmával is tetszéssel hallatta magát.“ Ezek a sorok érdekesen jellemzik az akkori viszonyokat s igazolják, hogy az időben minden rokon intézményt a közmivelődés egy fontos tényezőjének tekintettek s ezért találunk ily sorokat a megalakult férfidal- karról a főiskola értesítőjében. Lelkes volt akkor a főiskola tanári kara. Tatayn kiviil Zsilinszky Mihály a történetiró és esztétikus, Koren István, a természettudós, országos tekintély a botanika terén, Sarlay János a jeles vegyész és fizikus, a buzgó Mihálfi Józsa, sőt vétek volna bármelyiket is mellőzni említés nélkül Delhányi Zsigmond, Kicska Dániel, Lányi Gusztáv, Lukesh Flóris, Szemian Dani, Szemian Dénes, Szendi György mindannyian lelkes, tekintélyes tanfél fiák, ez időtől fogva egy emberöltőn át vezetői, irányitói a szarvasi főiskola s
