Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

rasztgazda, a gazdag Krause hajnalhasadtakor szokott a csapszékből hazakerülni — innen a czím. Az alkohol rabja. Szenvedélye megmételyezte a családi élet nyugalmát, boldogságát, erkölcsi tisztaságát. Rabja annak hitvesi hűségével mitsem törődő felesége, Martha nevű leánya, kinek gyermeke is ennek esett áldozatul. Martha férje, Hoffmann mérnök, ment ugyan e nyavalyától, de egyébként igen kétes jellem: szédelgéseivel nem egy emberttett tönkre, a leányt pedig pénzéért vette el. Ez iszonyú környezetben nő fel Helén, Krause második, szép, fiatal leánya. Undorral időzik e büzhödt légkörben, a züllött családi viszonyok kétségbeejtik, egyedüli gondolata: a szabadulás. Az alkalom csakhamar kínálkozik: Lóth Alfréd, Hoffmann ifjúkori barátja, a faluba vetődik, hogy a bányamunkások körében socialistanulmányokat végezzen. Megismerkedik Helénnel es megszereti. Szerelme viszonzásra talál és Lóth feleségül akarja venni, a mikor a család háziorvosa felvilágosítja a családi viszonyokról. Lóth ennek hatása alatt levélben elbúcsúzik jegyesétől, ki nem látva menekülést, önként vet véget életének.

A drámát gúnyosan „pálinka-komédiának“ nevezték, mivel az alkoholismus problémájával foglalkozik. A „legkövetkezetesebb naturalisták“ — Holz Arnónak és Schlaf Jánosnak — van ajánlva, kik Bjarne P. Hohnsen álnév alatt három beszélyt tettek közzé (Papa Hamlet, Der erste Schultag, Ein Tod): a szokatlan stílus, az életből kiragadott, hátborzongató valóságukban megrendítő képek nem maradtak költőnkre hatás nélkül. Csekélyebb hatású Tolstoi: „Sötétség hatalma“ és Zola egy-két regénye: ezek csupán a tárgyválasztásra voltak befolyással. Hauptmann levonja az átöröklési-elmélet utolsó konsequenti- áját, mikor az ártatlan, szeplőtlen Helént föláldozza. Egy családot mutat be, melyben az alkohol pusztít — „harmad és negyediziglen“. „Degeneratió az egész vonalon!“ — hogy a háziorvos — Dr, Schimmelpfenning