Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902

állami intézetekhez átmenni, hol kedvezőbb évi fizetés, magasabb fizetési rangosztályba való előléptetés és nyugdíjra való kilátás kecsegtették a tanárt, holott a mi intézetünkben erre gondolni sem lehetett. így aztán több évi utánjárással végre (1895.) megkapta a szarvasi fögym- nasium az állam évi segélyét s innen túl a bevételek és kiadások kellő egyensúlyban állván, ma mintegy 90 ezer korona évi költséggel tartjuk fenn százéves fögymnasiu- munkat.

A tanári fizetés az intézet vagyoni állapotával állott fokozati összefüggésben. Skolka Andrásnak, az intézet első igazgatójának évi fizetése 500 korona volt s kapott a báró Wenckheim kastélyban lakást. Benka Ádám évi dija 600 koronára és az újonnan kiépített iskolában való szabad lakásra szorítkozott. Vajda Péter 500 korona készpénz- fizetés mellett kapott lakást, 20 köböl búzát, 12 kocsi szalmát, 6 öl tűzifát. A hatvanas években a tanári fizetés készpénzre változott s előbb 1600, utóbb 1800—2000 koronára emelkedett. Ma az államsegély fölhasználásával a tanárok fizetése fokozatos beosztást mutat s olyan mint az állam szolgálatában álló vidéki tanároké.

És ez a csekély fizetéssel biró tanári kar autonom szervezetben legtöbbször békés egyetértésben s nemes versenyben végezte a rábízott munkát. Legtöbbjét álhatolta azon szentirási életnézet: „kevélyen ne értselek

magatok felöl, hanem az alázatossághoz szabjátok magatokat“ s még legkiválóbbak dicsöségvágyát is irányitá, azon szentirási igazság: „Ki közöttetek legnagyobb akar lenni, legyen mindeneknek szolgája.“

Hogy ezen autonom alapon szervezett s közös ügyszeretetben testvériesülö tanári testület aztán minő tanítási tervezetek irányiló befolyása alatt végezte a tanilás munkáját, arról csak röviden teszek említést. Az első tanítási tervezet, mely a didaktika munkáját szabályozta, volt a