Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902

Boczkó Dániel szarvasi lelkész által kidolgozott s az 1802. május 19-én Szarvason tartott egyházmegyei gyűlésen megvitatott és elfogadott tervezet. Ez főleg erős bölcsészet- theologiai irányzatra vallott. Nem is lett volna talán a m.-herényi lelkészek önkéntes és ingyenes segítsége nélkül megoldható. Ezen tanítási tervezetet felváltotta a Schedius Lajos pesti tanár tollából származott „Systhema rei Scholasticae“ czimü tanítási tervezet, mely történeti, nyelvészeti irányzatánál fogva közelebb állott a mai gymn.a- siumi tervezethez s főleg nyelvészeti képzettségű tanárokat igényelt. Ezután a zay-ugróczi tanítási tervezet volt behozva ág. h. ev. középiskoláinkba, melyet főként a szakszerű tanítás sürgetése és keresztülvitele jellemez. Ezt kiküszöbölte (1850-töl) a Thun Leó-féle „Organisations- Entwurf“, melyben a tantárgyak fokozatos beosztása, módszeres feldolgozásának követelménye, az ismétlések szorgalmazása, a feldolgozott isméretcsoportok rendszeresítése oly nagyjelentőségű és célszerű újítások voltak, melyek hivatva voltak köztanitásunk ügyét európai színvonalra emelni. Kár, hogy az erőszakos behozatal sértvén autonom és alkotmányos érzületünket, nem talált rokonszenves fogadtatásra. Ezt követte aztán az acsai Vandrák-féle tervezet és autonom rendtartás, melyet pár év múlva bővített és betetőzött a Böhm Károly és Batizfalvy István által kidolgozott és az egyetemes gyűlés által az összes hazai ág. h. ev. iskolákra kötelezőnek kimondott tervezet (1885.). Ezt is kiszorította aztán az államilag segélyezett gymnasiuinokra kötelezőnek mondott állami tanítási tervezet, melynek két éve már bővített és módosított alakjával is kénytelen volt megismerkedni százéves fögymna- siumunk. Tehát 100 év alatt nyolc tanítási tervezeten kellett magát átdolgoznia tanárnak s tanulónak egyaránt. Ezzel változtak aztán tankönyvek, segédeszközök, fölszerelések. Elképzelhetni, hogy minő zökkenéseket, pró