Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902

fizetését s hilte, hogy irói bevételeiből is fentartbatja magát addig is, mig az iskola újabb jövedelmi forrásokat nyit. Vajda lelkes ajánlatát a fentartó egyházmegye méltóságán alólinak nézte, de megindult a mozgalom azon irányban, hogy szakképzett tanárok alkalmazásával fokozható legyen az intézet munkaereje.

így jöttek be aztán a munkakörbe Petz Gyula, Bloch (Ballagi) Móricz, Greguss Ágoston. És csodálatosak az Isten útjai! Voltakép mégis a nemzeti lételünket fenyegető Bach-korszaknak volt oly erökifejtö hatása az iskolát fentartó egyházmegyére, hogy a mikor oda volt állítva az iskola a lét és nem lét kérdése elé, akkor támadt fel az iskoláit féltékenyen őrző protestánsok önfentartási ösztöne. Ekkor lépett föl Placskó István esperes az önmegadőztatás sürgetésével s ekkor adtak aztán a gyülekezetek a gymnasium évi segélyezését biztosító alapitványleveleket, melyek meg- bövilették az iskola jövedelmi forrásait. Lelkes felhívások hatása alatt szervezkedett a szarvasi magánosok tanszék- alapítványa, mely egy tanár évi fizetésének biztosítását vállalta magára. Ekkor vállalta magára Szarvas községe is, hogy egy tanszék évi diját beszolgáltatja a fögymnasium pénztárába. Évi 24—28 ezer koronányi bevétel felett rendelkezvén a fentartó testület, évröl-évre fokozta a tanárok számát s javította a tanáii fizetéseket. így jutott el aztán azon fokozatra, hogy az alapítványi föld tiszta haszna, az egyházak évi segélye, a magánosok tanszék- alapítványa, a város segélye és a tanulóktól szedett tandíjakból 30—32 ezer koronányi bevétel alapján 12 tanárt alkalmazhatott a fögymnasium munkakörébe. Hogy ezen látszólag kedvezőbbre fordult helyzetben is e század végén igénybe kellett venni az állam évi segélyezését, annak a szélesebb alapon behozott szaktanitás követelése, a görög pótló tői gyak behozatala és azon körülmény volt oka, hogy kevésbbé jól díjazott tanáraink mindinkább kívánkoztak