Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897
7 ráz szabály volt a fődolog ; helyes skandálás, kifogástalan metrikus szakok gyártásánál a szabályoknak szigorú megtartása voltak a költészetnek legfőbb követelményei. A verselés könnyed folyása és a rím csengő volta mellett nem igen törődtek sem a tartalommal, sem a költői kifejezés szépségével. Az ízlés ez elfajulását a nemzeti önérzet kiveszte okozta. Hogyan juthattak volna kifejezésre a nemzet gondolkozásmódja és érzelmei akkor, a midőn még vezetői, a tudósok is minden érzéküket, fogékonyságukat elvesztették minden iránt, a mi nemzeti volt, mintha a nemzeti művelődésnek még csak vágyáról is lemondottak volna ! A német nyelv szépségeivel, hajlékonyságával és kifejező voltával senki sem foglalkozott; nem csoda, hogy a nyelv mindinkább romlott s elparla- gosodott. S épen a müveitek osztálya és a nemzet előkelősége volt az, a mely érzésben ős műveltségben megszűnt német lenni, és azon meggyőződésben, hogy a német nyelv akadálya a műveltség meghonosodásának, mindent megtett a franczia műveltség és nyelv elsajátítására. Maga Nagy Frigyes, a ki különben megverte a francziákat és rossbachi győzelmével akaratlanul is ébresztője lett a nemzeti öntudatnak, francziáúl irt és beszélt, a nemzeti nyelv iránt pedig gúnyos megvetést tanúsított. Azért írhatta Voltaire még az 1750. évben is Potsdamból, hogy: „Fran- cziaországban vagyok itt. Mindenütt a mi franczia nyelvünket beszélik. A német csak a katonáknak és a lovaknak való ; csak utazás alkalmával van rá szükség. Ismerek embereket, a kik Königsbergben nevelkedtek és a verseimet könyv nélkül tudják.“ A tudósok, kiknek feladata a nyelv és a költészet művelése lett volna, a görög és római műveltség tanulmányozásába mélyedtek, elzárkóztak a nemzet zömétől és holt tudományt gyűjtöttek. Thamasius és Wolff példája nem talált követőkre. Mások müveiket latinál, vagy görögül írták, s igy a nemzeti műveltségre kedvező befolyással nem lehettek. De már Klopstock idősb kortársai érezték a bajt, mely az irodalomra sorvasztólag hatott. A XVIII. század elején egész irodalmi mozgalom keletkezett, a mely a költészet lényegét, czélját és eszközeit vizsgálta; s bár e
