Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897
8 komoly törekvések, különösen a mi a költészet eszközeit illeti, sok hibás nézetre tévedtek, e mozgalom annyiban mégis jó hatással volt a német irodalomra, hogy az idegen irodalmak bilincseit, melyek addig nyűgözték, lerázni törekedett és a nemzeti költészet lényegének, mivoltának vizsgálatába mélyedt. Az ide vonatkozó fejtegetések vetették meg alapját a műkritikának. Nem kevésbbé jó hatással volt az irodalmi kutatásokra és az ízlés nemesítésére a szomszéd nemzetek, nevezetesen az angolok, majd az olaszok és a spanyolok irodalmának a tanulmányozása. A kritikával egy nyomon haladtak az általa támogatott és megnemesített költői alkotások, és midőn lvlopstockban az igazi költői tehetség föllépett s a Gottsched és Bodmer közötti tollharczot emennek győzelmére döntötte el: a szépirodalom is ünnepelhette a száraz tudákosság és ízléstelenség nyavalyájából való fölépülését. A szunnyadó nemzeti önérzetet azonban még nem lehetett teljesen életre ébreszteni, mert a német birodalom ősi nagysága és fénye már rég leáldozott és abban a korban nem is történt oly fontosságú esemény, mely a nemzetet tespedéséböl fölrázva, képzeletét foglalkoztatta volna. A Hohenstaufok kihaltával megtört a birodalom életereje is. Minden évtizeddel egy-egyjog, egv-egy remény szállt sírba. Gyógyíthatatlan sebet ütött a birodalom testén a harminczéves háború után kötött westpháli béke. Németország megcsonkítva, szétdarabolva számos apró államocskára bomlott, mind meg annyi önálló hatalmú uralkodóval és udvarokkal. Ezekkel szemben a császár tekintélye azon országnak hatalmi nagyságától függött, a melynek különben is souverain fejedelme volt. Nem csoda, ha a német nemzeti politikát s a birodalom érdekeit félre téve, országának gyarapítására, hatalma növelésére és szilárdítására fordította minden gondját. VI. Károly császár is a pragmatica sanctio létrehozásánál nem a birodalom, hanem uralkodó háza érdekeit tartotta szem előtt. Halála után a néinetfejedelmek fegyvert ragadtak ugyan a császári ház ellen, s bár az osztrákörökösödési háborúban is csak dynasztikus érdekeiket védelmezték : mégis megőrizték a látszatát annak, mintha a már akkor sokat hangoztatott német szabadságért küzdöttek volna. Ekkor
