Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1895
Adatok a magyarországi latinságlioz, Hazánkban a magyar nyelv csak e században lépett természetes jogaiba. A 30 40-es évek politikai küzdelmei vívták ki számára a hivatalos jelleget, ez évek jeles írói és költői biztosították fölényét az irodalomban, tudományban és társadalomban, egy negyed század óta lett az iskolák tannyelve : s ezzel vége szakadt a latin nyelv kizárólagos uralmának, bedig a kereszténységnek hazánkban való elterjedése óta a latin nyelv volt hivatalaink, előkelőink, műveltebb osztályaink és fejedelmeink érintkezése nyelve annyira, hogy e nyelvet a magyar alkotmányosság kiegészítő részének, a közpályák elengedhetetlen feltételének tartotta a nemzeti közvélemény. Csodálatos, de tény, hogy midőn József császár a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni, a magyar megyék nem a nemzeti, nem a magyar nyelv érdekében szólaltak fel, de a latinnak keltek védelmére. „Ez atyai nyelvünk, ez különbözteti meg a nemest a néptől, a férfit a nőtől.“* *) így Írtak a megyék s igy gondolkoztak e század első negyedében is mindazok, kik az ország, a nemzet számot tevő elemét képezték. S ha ezen, mondhatnám természetellenes körülménynek okait kutatjuk, vissza kell mennünk abba a korba, melyben a hazát szerzett magyar nemzet államát biztosítani, hazáját üdvös intézményekkel megszilárdítani s léteiének, Európában maradásának alapjait megvetni kezdte. Szent István királyunk hozta be a kereszténységet s *) Lásd Marczali Henrik A legu.g,bb kor története 320 lap. Bpest 1892, * . I 1*
