Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892

70 nagys. Békési Gyula 1892 oktob. 13, 14, 15. napjain minden osz­tályt s minden alkalmazott tanárt iskolai működésében többszörö­sen is fölkeresvén. A gymnasium felső osztályaival kapcsolt tanító­képző növendékeinek a méhészkedésben való gyakorlati kioktatása végett fölkeresett bennünket az országos V. méhészeti kerület vándor tanára Nagy Zsigmond ur, ki mutatványokkal s kérdezős. ködéssel kisért népies előadásával közönségünk nagy részét is maga köré vonzotta. Szintén inkább a tanítóképzősök iránti ér­deklődésből látogatásával tüntetett ki bennünket nagys. Bánhegyi István Békés vármegy kir. tanfelügyelője és dr. Kranovitz Dezső a magas Ministerium által kiküldött trachoma orvos, ki azonban megvizsgálván a tanulóságot; azt állapitá meg, hogy itt eddig a trachoma nem hódított, bár fertőzött vidékekről becsempészve jelentkezett. A halál c tanévben is kivette adóját úgy a tanulóság, mint a tanárkar köréből. Már fentebb fájdalommal cmlitém három ked­ves tanulónknak halálesetét. Ezen elhaltak közűi csak Guzner Béla IV. o. temetésén ve­hetett részt ifjúságunk, mert Reiszmann Miksa II. o. difteritiszben szenvedvén, temetésétől az intézet orvosa eltiltott bennünket s Szabó Pál szülői körében vidéken halálozván cl, csak gyászhÍré­vel szomorította meg tanulótársait s tanárkarunkat. 1893. april 18-án temettük tanárkarunk érdemes Nestorát, Korén István nyu­galmazott tanárt, kinek gyászünnepélyét a tanulóság felvonulása, karéneke s az igazgató tanár sirfeletti beszéde által óhajtotta isko­lánk is tettleges részvétellel emelni. Különben a napi lapok s ki­vált egyházi és iskolai folyóirataink körülményesen felsorolván el­halt jelesünk érdemeit s életrajzi adatait, ezúttal fölmentve érezzük magunkat gyászjelentés írásától. Végre tanárkarunk ez évi működésének nevezetesebb moz­zanatairól is (mii ést tartozunk tenni. A napról napra megújuló jikol ii munka felelősségének érzetében teljesítő tanárkarunk e tanév­ben is reá háruló kötelességeit. A szorosabb értelmű iskolai fela­datok meliett mindenkor a gondjaira bizett ifjúság nevelését tartá fáradozása végezéljának s azért kereste a gyakori érintkezésre és személyes befolyásra kínálkozó alkalmat az iskola falain kivűl is. Részt vett a különböző olvasó és társas körük ünnepélyein. Ta­nártársaink közül többen műkedvelői előadások rendezése s felöl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom