Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883

Bandaraszó (Biharm.), Baraszó (Csik), Barkaszó (Bereg), Farkasaszó (Szatmár), Hadaszó (Nógrádi, Megyaszó (Zemplén), Váraszó (Heves). Szarvaszó (Máramaros megyében ) Megrövidült alakban: Beregszó (Ternes), Borszó (Szolnok- Doboka), Egriszó (Nógrád), Nyárszó (Kolos), Szikszó (Abauj megyében.) Még csak egy észrevételt teszek ezen szónál. Én ugv látom, hogy Aszód város neve is aszóból van képezve, s jelentené azt, hogy aszó-ban vagy aszó nyílásánál fekvő hely. S valóban látjuk, hogy Aszód a Galga völgye nyílásánál fekszik, s igy a Galga völgye az az aszó, melytől a város d képzővel nevét nyerte.

A mi magyar Alföldünket a felvidék lakói nagyon egyhangúnak, unalmasnak találják. Előttük az a mindenütt egyforma sík föld minden domb és hegy nélkül nem nyújt a szemnek semmi pihentető pontot, s azt tartják, hogy itt talán lehetetlen a tájékozódás is. Még azon is csodálkoznak, hogyan képes a sok egyforma egymás meilett fekvő vetés között kiki a magáét megtalálni, mikor úgymond nincs semmi, mi tájékoztató támpontul szolgálna? Igaz, hogy a mi Alföldünk szemben a Felföld élesen kidomborodó felszíni alakulásával egyhangúbb, de hogy nem bír a vízszín egyenletességével még a leg- sikabb Békés és Csanád megyékben sem, arról mindenki meggyőződhetik, ki megfigyeli azokat a finomabb árnyalatokat, melyek az Alföld alakulásában felismerhetők. Itt egy halo m, ott egy s e m j é k, itt egy h á t, ott egy 1 a p o s, itt egy laponyag, o:t egy é r, itt egy l e- 1 e c s k e, ott egy fo k a legkülönbözőbb változatokban egymással érintkezve, egymást, szegre nyújtják azt a markírozott képet, melynek vonásait az alföldi ember ismeri s azok szerint magát a legbiztosabban tájékozni képes. S mindezen kGIön 1 éle itt ott alig feltűnő felszíni alakulások mindenike bir suiál elnevezéssel. Érdekes