Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883
— 9 — jelenti a folyó megszegett, megtörött helyét, a közönségesen úgynevezett hajlatot, és pedig az ilyen hajlatnak külső, tehát szeges helyét. A belső ilyen törések- könyökök hajlatoknál képeződő helyek a zugok. Szabó Károly a Körös kanyarulatai által képezett félszigeteknek nevezi a zugokat.1) Úgy a szegre, valamint a zugra számla- lan példát tudnánk felhozni, itt csak egynéhány legérdekesebbet említünk meg : Alszeg, Almasztg, Álomszeg, Besenyőszeg, Beregszeg. Dunaszeg, Egyházszeg, Felszeg, Szamosszeg, Körösszeg, Garamszeg. Nagyszeg, Nádszeg, Kőszeg és Szegfalu, Szeghát, Szeghegy, Szegi, Szeged, Szegszárd. Továbbá : Tiszazug, Zugerdő, Harangzug (Öcsödnél) harang alakú kanyarulata után igy elnevezve, Harcsazug, Bikazug Ha ezen elméletben fejtegetett értelme a szegnek áll, akuor bízvást igy beszélhetünk, hogy Vácz fekszik a Duna szegénél, vagy : a Dunának legnevezetesebb szegei Magyarországon a váczi, eszéki, zimonyi, orsovai, s mondhatjuk, hogy a folyók folyásuk közben szeg-zugokat képeznek. Tudván most már mit jelent szeg, érdekes lesz Szegszárd értelmét kifejtenünk. A s z á r szó kopaszt jelent, így Szár László annyi mint Kopasz László Sz-ir- hegy (Kahlenberg) annyimint: Kopaszhegy. A s z á r szóból d képzővel nyerjük a szárd nevet, mely mást nem jelenthet, mint kopasz helyet, azaz valami erdőtlen puszta területen épült községet. Csak az a kérdés most, clőfor- dúl-e most ezen szó ilv alakban másutt is helynévül? s azt találjuk, hogy igen! Pozsonyinegvében van egy falu melynek neve Bikszárd. Hogy bik (nem : bükk) itt mit jelent azt nem tudhatjuk, de a szárd bizonyosan kopasz helyet jelent. így tehát Szegszárd úgy a mint hangzik, j) Uj magyar muzeuin I 375 1.
