Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883
10 a mint irva van, nem eltorzított szög zárda, hanem a Sárvíz egyik nagyobb kanyarulatánál fekvő kopasz hely. A mi Alföldünket a nagyobb folyókon kivűl egy egész hálózata a kisebb vizeknek futja be. Feltűnő ezen kevesebb vagy több vizzel biró vizeknél, hogy leginkább ezen három néven ne\eztetnek : é r, f o k, derék. Első tekintetre úgy tetszik, mintha ezen elnevezések egyenértékűek volnának, pedig nem úgy van. Már egy értekezésemben1) megjegyzém : Az Alföld kanyargós vadviveinél a nép nyelve kiválólag három elnevezést ismer ; ezek ; az ér, fok és derék. Közelebbi megfigyelés után tapasztalni fogjuk, hogy ezen három elnevezés szigorú fogalmi megkülönböztetésen alapszik. Az é r jelenti a sik földön összegyűlendő vadvizek folyásának sekélyes medrét. A f o k jelenti, mintha a fakad szónak lenne gyöke, a folyós ízből kifakadó vizet, amit szakadéknak szoktunk nevezni. A derék jelenteni látszik az ér vagy fok kiszélesedett medrét. A nép nyelve e tekintetben következetes, nem igen cseréli fel ez elnevezéseket. Ezen alapon könyü lesz például Füzes-Gyarmat határában előfordoló vadvizek neveit megértenünk. A vadvizek egy csoportja ott ugyanis Kecskésér, Antalér, Kesztényér, a másik : Kónyátok, Petrifok, Nagyfok, Zilafok, a harmadik : Csuka derék, Dágo derék, Ösvény derék, Monostor derék, Csitna derék neveket visel. Van még egy elnevezés a vadvizeknél ez a ni o r t v a, m o r o t v a, mely megrekedt, tespedő vizet jeleni, s bár eredete szerint szláv szóból származván holt vizet jelent, mégsem egy fogalom a magyar holt vizzel iiyen kitételeknél H o 1 t-Körös Holt-Maros, mert ez a folyók régibb, elhagyott, elhalt medreinek elnevezésére használtatik. Az ér egy pár esetben vérnek ejtetik, igy Közvér Tisza-Kürü mellett alkalmasint közüér, és Csantai) Békésmegyei Régészegylet évkönyve VIII I49 1.
