Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1882
7 drium, Butomus umbellatus, Phragmites communis, Phalaris arun- dinacea, Glyceria spectabilis; nyílt mocsarakat borítják: Pota- mogeton gramineus és críspus, Lemna minor és különféle mo- szatok, leginkább: Oedogonium, Zygnema, Ulothrix, Spirogyra; a vizenyős árkok iszapját láthatatlanná teszik az ott sűrűn tenyésző: Alisma Plantago, Carex nutans, Boripa austriaca, Heleocharis palustris, Ranunculus lateriflorus; a nyár s ősz idején víztartalmú kubikokban Ceratophyllum demersum Chará-val vastag rétegekben hínár képződménnyé alakulnak; Heleocharis acicularis és Crypsis alopecuroidcs az utak és udvarok pocsolyáiban is megteremnek. A száraz helyek növényzete változik a talaj minősége szerint, mely Szarvason szikes, fekete, áradmányos és homokos. „ Dr. Szabó József szerint Békés és Csanádvármegyékben a székek vagy székes földek valóságban egészen más, mint a székek vagy székes homok Szeged és Dorozsma táján. Csak a név és felület fehér színe közös. Békés és Csanádban a vak szék anyaga finom csillám és kovarészek, Szeged és Dorozsma körül pedig seperhető széksó. A békés-csanádi szik a legtö- mettebb, legsűrűbb talajnem, melyen a víz át nem hat s felületes megázásához is tetemes eső szükséges; a szegeddorozsmai a leglazább homoktalaj, melynek hézagain keresztül a víznek legkönnyebb útja van. Amaz a legfinomabb iszapolás eredménye, ez pedig kovának és natron tartalmú földpát ásványok elmállásából származó termékek legdurvább halmozódása. Amaz szikes vagy székes, ez szíksós vagy széksós föld.“ (Békésvármegye flórája 16. és 17. lap.) A békés-csanádi sziknek e jellemzése szarvasi határunk szikes helyeire tökéletesen ráillik. A mi fekete földünk jó talajrészek keveréke. Mész, legalább a kákáiban, mellyel kisérleteket tettem, nincs, mert a savban nem pezseg. Ez, ráöntve, nyom nélkül tűnik el, mint szitán a víz; kagyló sem jön elő benne, de gyepvas golyók, tégla színű gömbök, elég nagy mennyiségben. Fekete földünk
