Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1882

feltűnőbb emelkedésre, pl. a csabai úton, az erek partjain és a városban a Köröshidnál az ev. templomtól a város déli vé­géig. Síkságát legjobban tünteti elő a Körösnek nagyon ka- nyarulatos medre és vizének alig észrevehető, malomkereket hajtani nem képes folyása. E kanyarulatok által félszigetekké alakított térségek neveztetnek „zugok“-nak, a síkság feltű­nőbb mélyedései „erek“-nek, s ha állandóan viztartalmuak „fokok“-nak. A zugok közül a városhoz legközelebb fekvők: a Nyúl-Mángol-Szappanyos- és Bikazug; az erek közül a vá­ros szomszédságában van: a Maczó és a Czigány-ér; a fokok közül nevezetesek: a halásztelki és a kákái fok. A Gyilkosér a mezőtúri határban a Körösön átvezető révnél kezdődik, de ott még csekély mólyedésű. Onnan ka­nyarulatokban délfeló haladva a „Nagy-Vaskapu“-nál Halász­telekre lép; ezt szinte görbületekben átszelve egyrészt kitá- gúl a décsi „Lapos“-ra, másrészt beszakad a Keresztérbe, melynek déli vége a Czigányór. — A Dögösór határunk dél­keleti mélyedéseit képezi s terjeszkedik Puszta-Káka számta­lan kiesebb erein át Kis- és Nagy-Szénás felé, melyeknek sík­ságán elenyészik ; keletről délnek fordulva egyesül a Köles­érrel s végződik a Yekerben, mely e vidéken a kákái foknál nagyobb, de már Csongrádmegyóben fekvő tó. A halásztelki és a kákái fok a szarvasi határ vizeinek gyűhelyei, mintegy medenczéi: amaz éjszaki, ez déli oldalán. Iszonyú nagy szárazságnak kell lenni, ha azokban eltűnik a viz. Mig az áradások szabadon garázdálkodhattak, a Gyilkosér és a halásztelki fok utján ömlött a viz Halásztelekre, innen elárasztotta Bécset s hatott rendkívüli nagy áradáskor, milyen volt az 1816-ik és 1831-ik évi, egészen a kondorosi földekre) hol az öreg gazdák állítása szerint a vályúkat is emelte. — Úgy öntettek el a déli oldalon nagy áradáskor a köröspai'ti szőllők és a kákái fokon át az egész Puszta-Káka, melynek mélyedésein haladva a viz kimenetelét lelte a Bőgős útján a Szénásokon és a Kölesór útján a Yekerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom