Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1882

feltűnőbb emelkedésre, pl. a csabai úton, az erek partjain és a városban a Köröshidnál az ev. templomtól a város déli végéig. Síkságát legjobban tünteti elő a Körösnek nagyon ka- nyarulatos medre és vizének alig észrevehető, malomkereket hajtani nem képes folyása. E kanyarulatok által félszigetekké alakított térségek neveztetnek „zugok“-nak, a síkság feltűnőbb mélyedései „erek“-nek, s ha állandóan viztartalmuak „fokok“-nak. A zugok közül a városhoz legközelebb fekvők: a Nyúl-Mángol-Szappanyos- és Bikazug; az erek közül a város szomszédságában van: a Maczó és a Czigány-ér; a fokok közül nevezetesek: a halásztelki és a kákái fok.

A Gyilkosér a mezőtúri határban a Körösön átvezető révnél kezdődik, de ott még csekély mólyedésű. Onnan kanyarulatokban délfeló haladva a „Nagy-Vaskapu“-nál Halásztelekre lép; ezt szinte görbületekben átszelve egyrészt kitá- gúl a décsi „Lapos“-ra, másrészt beszakad a Keresztérbe, melynek déli vége a Czigányór. — A Dögösór határunk délkeleti mélyedéseit képezi s terjeszkedik Puszta-Káka számtalan kiesebb erein át Kis- és Nagy-Szénás felé, melyeknek síkságán elenyészik ; keletről délnek fordulva egyesül a Kölesérrel s végződik a Yekerben, mely e vidéken a kákái foknál nagyobb, de már Csongrádmegyóben fekvő tó.

A halásztelki és a kákái fok a szarvasi határ vizeinek gyűhelyei, mintegy medenczéi: amaz éjszaki, ez déli oldalán. Iszonyú nagy szárazságnak kell lenni, ha azokban eltűnik a viz. Mig az áradások szabadon garázdálkodhattak, a Gyilkosér és a halásztelki fok utján ömlött a viz Halásztelekre, innen elárasztotta Bécset s hatott rendkívüli nagy áradáskor, milyen volt az 1816-ik és 1831-ik évi, egészen a kondorosi földekre) hol az öreg gazdák állítása szerint a vályúkat is emelte. — Úgy öntettek el a déli oldalon nagy áradáskor a köröspai'ti szőllők és a kákái fokon át az egész Puszta-Káka, melynek mélyedésein haladva a viz kimenetelét lelte a Bőgős útján a Szénásokon és a Kölesór útján a Yekerben.