Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880

14

ilyen tankönyveké, mert a szerző a fogalmakat, logikai szabatossággal, minél rövidebb meghatározásokban világosítja föl, tárgyait minél áttekinthetőbb csoportosításban s minél tö- möttebb előadásban meríti ki, a részletezést s bővebb fejtegetést a szakértő tanár élőszavára bízván.“

A mű két részre oszlik . az egyik a költemény külső alakját tárgyalja, ez a verstan; a másik a költeményeket tartalmuk szerint vizsgálja: ez a költeménytan. E részek megint két-kót alrószre oszlanak. A verstan a versek elemeire, melyekből amaz alakul és a versek nemeire, mely az elemek összeszövődóséből támad. A költemény tan ismét a költemények elemeire, vagyis azon szépségi formákra, melyekből a költemény alakul, és a költemények nemeire, mely a költemények tárgyainak különféleségét s e tárgyak különféle feldolgozását tünteti fel.

Ez a polaris osztályozás vonul végig az egész tankönyv szerkezetén. A vers meghatározása a követkaző: a vers oly szóbeli előadás, melyben gondolatok, vagy hangok, illetőleg hangsorok rendesen ismétlődnek. “ A gondolatok ismétlődése szüli a gondolat rhythmusát, a hangok (rím), vagy hangsorok (ütem) ismétlődése: a hangbeli rhythmus. íme a gondolat rhythmusa, az ősi vers, mely az ótestamentombeli héber költészet egyedüli versformája, mely mutatkozik a finn népepo- péában, a kalevalában, s irodalmunk régibb maradványaiban is, mint a Katalin-legendában, Kinizsiné imakönyvóben, a székely balladában, a régi népmeséinkben, s a melyről eddig verstaníróink nem vettek tudomást. A hangbeli rhythmus ismét kétféle. A hangok vagy minőségük, vagy mennyiségük szerint ismétlődnek. Minőséges a rhythmus, melyben egyes hangok, menyiséges, melyben egész hangsorok ismétlődnek. Amaz a rím, ez az ütem. A rím ismét kétféle : mássalhangzó (alliteratio), ha a szók elején a mássalhangzók, magánhangzó, ha a szók utolsó egy vagy több tagjában a magánhanzók ismétlődnek. Ez utóbbi ismét kétféle : ha csak a magánhang-