Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880

zók, az assonáncz, ha a magánhangzók kíséretében lévő mássalhangzók is ismétlődnek, voltaképi rím. Az ütem is kétféle. A szótag mennyiséges volta ngyanis függ egyrészt az erőtől, másrészt az időtől, melyet kiejtésére fordítunk. A kiejtés ereje szerint a szótag súlyos vagy súlytalan; a kiejtés ideje szerint hosszú vagy rövid. A rhythmus azon egysége, melyben a szótagok kiejtésük ereje, azaz súlyos és súlytalan mivoltuk szerint jőnek számba, a hangsúlyos ütem, a melyben pedig azok a kiejtés idejét moraját, azaz hosszúságát, vagy rövidségét vesszük tekintetbe, mórás ütem, vagy láb. Ezek a versek elemei.

A versek nemei ismét két félék : azon versek, melyek nyelvünk saját mivolta szerint eredetileg fejlődtek ki, a magyaros versek; azok pedig, melyeket költőink idegen irodalmakból ültettek át a miénkbe, az idegenes versek. Az ide- genes versek ismét kétfélék : a melyekben szigorúan meg van határozva minden láb mórás mennyisége : a görög-latinos versek; a melyek ellenben szabadabbak, s bennök a hosszúságot a hangsúly is helyettesítheti: a román-germános versek.

A költemények elemei, mint láttuk, azon szépségi formák melyek bennök nyilatkoznak. Ezek két csoportba oszthatók : az egyik a tartalmi szépség csoportja, melyben a szép magában a költemény tárgyában rejlik; a másik az alaki szépség csoportja, melyben a szépség a tárgy feltüntetése módjában, vagyis a tárgyalásban tűnik fel. A tárgyi szépségnek négy alapformája van: a fenség, kellem, tragikum, komikum; a tárgyalás szépségének szintén négy : a hűség, öszhang, eredetiség, szabályosság. A rut birodalmában azoknak ellenkezőkép megfelelnek: az aljas, undok fonák és félelmes; ezeknek: a hűtlenség, öszhangtalanság, lelketlenség, szabálytalanság.

A költemények nemei ismét kétfélekép osztályozhatók. A költő tárgyát vagy a külső valóságból kölcsönzi: a külvilág költészete, vagy a lélek belső életéből meríti : a belvi-