Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880
3 tagnak. Amazokat lassúbb, ezeket gyorsabb menetű ütemeknek nevezi. A lassúbb menetű ütemeknek két hangsúlya van : az első szótagon a fő, — a harmadikon a méllékhang- suly. A háromnál kevesebb szótagból álló ütemeket csonkáknak hívja. A költői műfajok osztályozásánál már megkülönbözteti a belvilág (melyet alanyinak nevez) s a külvilág (melynek neve tárgyias) költészetét, melyek egyrészről lyraira (érzelmi) s oktatóra (értelmi), másrészről leíróra s elbeszélőre oszlanak fel, de az alfajok osztályozása megegyez az előbbi tankönyvekével s az epikában pl. beszél románczról, balladáról, példázatról, mondáról, regéről, eposról, regényről, novelláról, költői elbeszélésről, mint a többiek. — Művének bevezetésében szól a szépről és fajairól; a költészettan pedig két részre oszlik : átalános költészettanra, mely a költői tartalmat, anyagot és alakot tárgyalja s a részleges költészettanra, mely a költészeti nemek és fajok, továbbá a költészeti irányok és elvekről szól. A mű szélesebb alapra van fektetve, mint az eddigi tankönyvek s behatóbb munkálkodás eredménye, de az előadás nagyon is abstract s nem a tanuló felfogásához mért volta gymnasiumi használatra nem igen teszi alkalmassá. Az olvasókönyv műpéldái irodalomtörténeti rendet követnek. Greguss Ágost tankönyvét kiadója következő találó megjegyzéssel vezeti be : „A szerző több rendbeli felhívások következtében irta meg magyar költészettanát, alkalmazkodva benne a fennálló tantervhez, de szakítva a fennálló kapta- szerűséggel, mely tankönyveinkben még nagyobbára uralkodik. Bölcsészeti elvekből indulva ki, mind a verstan, mind a költeménytan tárgyalását szélesebb, mégis egyszerű alapra fektette, azon alapra, melyet egyfelől a magyar vers sajátságos fejlődése, másfelől az egész anyag széptani mivolta kijelöl.. . . Ily módon a költészettan köre tágul, sok uj, olyas jut bele, mi eddigi tankönyveinkből hiányzik, de a dolog természete szerint oda tartozik; a mű terjedelme azonban, e tartalmi gyarapodás mellett is, csekélyebb, mint más 13
