Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
21 19. §. Meleg, hideg, hévmérséklet.. Évszakok. II» a I égkörben nincsenek gőzök (köd, ború, felhő,) akkor azt mondjuk derült az ég. Derűs időben tisztán meglátom éjjel a csillagokat és a holdat, nappal a napot. A nap fényt terjeszt és meleget. Mennél magasabban áll a nap a láthatár felett, annál erősebb a melege. Télen alant jár, (ez a járás csak látszólagos,) azért kevesebb meleget terjeszt. Ha a meleg alászáll, azt mondjuk h ideg van. Év közben nagyon változni szokott a meleg és a hideg, ezt úgy fejezzük ki, hogy a h é v m é r s é k 1 e t változik. — A hévmérsékletet fokok szerint mérik a hévmérőn, Mikor legnagyobb melegek járnák, az évnek az a szakasza nyár, mikor meg a legnagyobb hidegek szoktak lenni, az a tél. Nyárból a télbe az átmenetet ősznek, télből nyárba pedig tavasznak mondjuk. A tavasz, nyár, ősz és tél az esztendőnek szakaszai. Az évszakokat a napnak látszólagos járása okozza. V. Fejezet. Közlekedésre vonatkozó előismeretek. 20. §. Hid, töltés, kövezés, jaró, komp. Vasút. A Körös folyón Szarvas mellett van h i d. A hid arra való. hogy rajta egvik partról a másikra lehessen szára zon átmenni. A hídon túl van töltés. A töliés arra való, hogy rajta áradás idején lehessen közlekedni. A töltésűi is van három kis hid, hogy alatta a viz az árterületen is találjon lefolyást, s ne torlódjék össze a töltés oldalához. Néhol a gát teszi azt a szolgálatot, mit a töltés szokott tenni, ilyen gát kezdődik a város délnvti-
