Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

gáti sarkán, az a szentesi útnak töltése is. Hol nagy sarak szoktak lenni, vagy más ok miáit az út rósz, ott az utakat, utczákat ki szokták kövezni. Nálunk egy ilyen kövezett út van a vasút mellett; a Nagyutezán s a Nagytemplom utczán pedig van az éjszaki házsor mentén téglából kirakott j á r ó (járda) a gyalogosok számára. A nagyutczai tóglajáró két kilométer, a nagytemplomutezai annak fele, egy kilométer hosszú.

Szentandrás alatt is van Körös, azon is hid vezet át a faluba. Túr felé a Körösön a túlpartra egy széles hajón szokás átmenni, ezt a hajót k o to p n a k nevezik, mondják r é v hajónak is, s a kompot kezelő emberek a révészek, maga az átjáró hely r é v.

Szarvas városának keleti oldalán van a vasút, azon g ő z k o c s i jár. A vasúton szállítanak embereket, azok podgvászát, mindenféle kereskedelmi czikkeket. terményeket. Ezt az ide-oda szállítást f org.a I o m n a k mondjuk. Van személyforgalom és árúforgalom.

A térképen az utak, hidak, töltésék, kompok, vasutak saját jegyeikkel vannak jelölve. Ha rni azokat ismerjük, képesek vagyunk a földképet olvasni, azaz megmutatni hol mi fekszik ?

21. §.

Hajó, gőzhajó, csolnak, ladik, láp, kas. Közlekedés.

Nem csak szárazon, a vizen is szokás utazni és szál- litani. A Körösön Szán as alatt majd mindig van egy pár hajó. mely gabnával megrakodva azt tovább szállítja. Osolnakokat és ladikokat is látunk a Körösön. A csónak kis vizi jármű, mely egy pár ember, vagy csekély teher szállítására használtaik, könnyen billen azért nevezték el lélekvesztő nek.

A ladik már nagyobb jármű, melyet dereglyén ek