Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
18 deglelésnek (váltóláznak) szülő oka. Azért a hol lehet a mocsárvizeknek ásnak lefolyásra medret, az ilyen ásott meder csatornának neveztetik. A folyókban nagy esőzések után, vagy erős hóolvadáskor nagyon összegyűlik a viz, a meder nem bírja befogadni, áradni kezd s a partok fölé emelkedvén az alantabban fekvő térségeket elönti E térségek az árterületek. A mi Körösünknek igen nagy árterületei voltak, s részben még ma is vannaic. Mivel ezen áradások nagy károkat okoznak, iparkodik az ember őket megakadalyoztatni, igy jönnek létre a gátak, azok az árokparthoz hasonló földhányások, melyek hosszú vonalokban a partok irányában húzódnak. Szarvas felett is, alatt is van ilyen gát a Körös árja ellen, de csak a balparton. A jobb partra azért önt ki. a viz mert itt ilyen gát nincs. A vizek folyását, csatornák ásása és gátak ['eltöltése által szokták rendesebb folyásra kényszeríteni, ez a vizszabályozás. 14. §. Sziget. Félsziget, földnyelv, hegy fok. Tengeröböl. Föld és tengcrszoros. A mely földterület minden oldalról vizzel van környezve, azt szigetnek nevezzük. Az Annaliget s a Bikazug területe szigetet képez, mert köröskörül a Körös vize (egyik oldalon a csatorna) által van áztatva. Ha valamely terület csak három oldalon van vizzel környezve, akkor támad a félsziget. Ilyen félszigeteknek tekinthetjük a zugokat, melyeket a Körös kanyarulatai képeznek. A Nyúl-, Mangol-, Maczó-, Szappanos és Mótyózugok Szarvas mellett a Körős által képezve mind félszigeteknek tekinthetők. Különben a Körös szigetei mesterséges szigetek, mert csatornaásás következtében támadtak. A Dunán Budapest mellett például a Margit szigete és Csepelsziget valódi szigetek.
