Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
1<> A tengereken sok sziget, s a tengerpartokon sok félsziget képződik. A keskeny, hosszú félsziget föld nyelv nevet szokott kapni. Ha a tengerparton egy-egy hegy erősebben nyúlik be a tengerbe, támad a hegy fok. A tengereken a félszigeteknek megfelelőleg néhol a tenger vize mélyebben hatol be a partok közé s képezi az úgynevezett tjén g er öblöket. Keskeny föld, mely két szárazföldet köt össze, földszoros nak; — keskeny tenger, mely két tengert kapcsol össze, tengerszorosnak neveztetik. 15. §. Vizkörnyék. Vízválasztó. Folyórendszer. A mely földterületnek minden vize. tehát forrása, pataka, folyója egy főfolyó felé foly, az a terület azon folyó vizkörnyéket képezi. A vizköinyéknek határa a vízválasztó, vagyis a^ a vonal, melyen túl a vizek már más folyó felé sietnek. A Körösnek is van vízkörnyéke, mely a vízválasztó vonalon a Szamos és Maros vizkörnvé- keivel határos. Az egy vizkörnvékhez tartozó vizek folyórendszert képeznek A Körös folyó, a Szamos és Maros valamint még töli) más folyókkal együtt, a Tisza folyam vizrendéhez tartozik, a Tisza pedig a Duna vízrendszerének egy tagja. IY. Fejezet. Égalji előismeretek. 16. §. Szél, szélcsend, vihar, orkán. Ha szabadban járok, gyakran veszem észre, hogy fúj a szél. A szél nem egyéb mint a levegő mozgása. A levegő egy finom, átlátszó, terjengő test, mely a föld felületét, hol mi mozgunk, betölti. Néha nincs szól, a le2 *
