Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1876

10 végpontjain annál ellenállhatlanabbul vonzódjanak egymás felé. A tudatra ébredés eme időszaka, minthogy még ekkor elfo­gulatlanul s gyermeki bizalommal engedi át magát az em­ber a reá ható képző és mivelő benyomásoknak egyszers­mind a tanításra s fegyelmezésre legalkalmasabb időszak, melyben a fejlődő gyermek a nála értelmesebbek és jobbak irányzó befolyásához szívesen alkalmazkodik. Hogy mily bá­mulatos következményű eme alkalmazkodás, mutatja azon kö­rülmény, mikép játékaiban s komoly foglalkozásaiban a íiu s a lány legtöbbször környezetének képmása. Ezért úgy mo­zog, úgy ir, úgy beszól s úgy gondolkodik, mint környezői, nevelői szülői testvérei, tanítói, sőt játékában is előlegezi azon faglalkozásokat s élvezeteket, melyek előtte a nagyko­rúakat tiszteletre, bámulatra s tán irigylésre méltókká teszik. Ezért fest magának bajuszt, ezért köt sarkantyút, ezért ül vessző-paripára a fiú; ezért veszi magára az anya köteles­ségeit olykor a játszó leány, babákat öltöztet, süt, főz, varr, int, pirongat, csendesít s igy bár félig öntudatlanul, de mégis azon foglalkozási körben mozog, melyben idővel meg­erősödnie s ügyessé válnia hivatása. A fiuság s leányság idejének befejezői a kamasz évek, (Tölpeljahre) melyekben az erőteljesebb serdülés, az éleseb­ben kifejeződő nemi ellentétek s az ezeken alapuló vágyak és hiányérzetek egész kifejtésében különössé, sokszor magára nézve is érthetetlenné, néha ldficzamodottá, különössé s kü- lönczködővé teszik az embert. Látjuk, hogy azok, kik eddig bizalmasan: együtt játszottak, most külön válnak; kik egy­mást szerették, most idegenkednek s kerülik egymást. A fiuk inkább a szilajabb fiuk társaságát keresik föl. a lánykák hallgatagabbakká, szerényebbekké válnak, szóval a két neműek fejlődése mindinkább eltérő jelleget ölt magára. Ez időszakban gyorsan megváltozik a hang, átalakul az arczkifejezés s va­lami humoros ellenmondás van a. fiatal ember egész személyi­ségén kifejezve. Félig gyermek, félig ifjú, félig érett és józan, félig idétlen és határozatlan, — majd komoly ott, hol min­dernd derült s mindez mutatja, hogy alig van pillanat, melyben annyira rászorulnánk a józan apai s a kedélyes anyai vezetésre s általában az emberséges józan nevelésre, mint épen e válságos átmenet időszakában. Kiválóan a fiuk ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom