Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1874
ft rendszer. Ezen meghatározásokból következik, hogy a tömör 4s gyengédtestalkatuak még e mellett lehetnek erősek vagy gyengék, nmrt ez utóbbi kifejezések alatt, nem a testszervezet alaki különbségeit, de természettől adott erőkészletét s ezen alapuló, nyilvá- nulás módokat lehet és kell értenünk. Ezen megállapított s a tapasztalati lélektan terén leginkább elfogadott osztályzásból kiindulva, ha a társadalom egyes osztályai, népek, nemzetek és néptörzsek felett összehasonlitó szemléletet tartunk, első tekintetre feltűnő, hogy a földmivelők és iparosok osztálya leginkább tömör és erős testalkatú, — holott az értelmiséghez tartozók tulnyomólag gyöngéd és gyönge testalkatunk, habár kivételek lehetségesek, sőt vannak is ; — így ismét feltűnő, hogy a kissebb helységek, falvak, tanyák lakosai erős és tömör, a városiak leginkább gyengéd testalkatunk, sőt a test növését tekintve a szegényebb osztályhoz tartozók alacsonyak, zömökek, csontosak, izmosak, a gazdagabb osztályok egyénei pedig rendesen magasak és véznák, mint ezt orvosi és statistikai adat- gyűjtemények is igazolják. Úgy szinte meglepő azon tapasztalat, hogy a hideg földöv és éghajlat népei alacsonyak, tömör és erős testalkatnak, mig a mérsékelt és forró földöv és éghajlat lakói magasak és gyöngébbek. Példa gyanánt megemlíthetők a lappok, szamojédek, kamcsadálok, kik négy lábnál alig nőnek magassabb- ra, — s ezek ellenében az angolok, németek, spanyolok, kiknél a kifejlett emberek között az ölnyi magasságúak a leggyakoriabbak. Sokszor emlegetett panasz az, mikép az emberi nem korcso- sul, csenevész s hogy az ókor népei egyszerűbb és természetesebb életmód mellett erősebbek s egészségesebbek is voltak, mint a jelenkoriak. Ezen állításnak azonban alig van elfogadható alapja, — sőt az újabb észleletek és sokoldalú kutatások azt bizonyítják, hogy az ujabbkori nemzedék a tömeget általában vévén, erősebb mint volt az ókori s ha a régiek között voltak óriások, roppant erejűek, mégis nem volt oly általános az erő és egészség az együtt élő népség között, mint jelenleg. Ezt nem is lehet tagadnunk, ha meggondoljuk, hogy a rendezettebb társadalmi viszonyok, az iskolázás általánosodása, az elevenebb közlekedési eszközök kényelme, melynek felhasználása mellett tisztult életnézethez jut a gondolkodó ember, a táplálkozás czélszerübb beosztása, ruházat életrend mind nagyobb ésszerűsége a testnek szorgalmasabb gondozása, orvoslás elővigyázatos igénybe vétele s a mindinkább terjedő értelmi és erkölcsi mivelődés áldása egyenként és összesen oly ténye-